Interjú

Mire jó a vízitorma a fotográfiában? Fel lehet-e eleveníteni a kortárs művészetben olyan fotótechnikákat, amelyekhez nem kell kamera, miként lehet használni ezeket és mit mondanak? Almudena Romeróval budapesti kiállításán beszélgettünk.

Első ízben ítélték oda azt a magyar művészek alkotótevékenységét támogató képzőművészeti díjat, amelyet az 1956 óta Párizsban élő festő- és szobrászművész, Stein Anna alapított. Az öttagú szakmai zsűri egyhangú döntése alapján a díjazott Horváth János, miskolci festőművész lett, aki a párizsi Liszt Ferenc Intézetben vette át a díjat.

“Elsősorban Moholy-Nagynak a technológia és a természet iránti viszonya, amelyet az én kutatásaim átértelmeztek” – mondja Ifj. Dr. Botár Olivér, Kanadában élő, magyar származású művészettörténész, kurátor, a MOME idei Moholy-Nagy díjasa, aki új, szokatlan, olykor vitákat is kiváltó megközelítéseket hozott be a kutatásba.

Magyar Modern címmel az 1910-1933 közötti évek berlini magyar művészetét bemutató kiállítás nyílik a Berlinische Galerie-ben november 4-én. Az utóbbi évtizedek legnagyobb szabású németországi magyar tárlatáról dr. Zwickl Andrást, a Magyar Nemzeti Galéria Festészeti Osztályának főmuzeológusát kérdeztük.

Művészek, kurátorok, művészetszervezők egyszerre. A MŰTŐ hat éve jelen van Budapest és a térség művészeti színterén. Artist run space, ez a meghatározás, ha a helyüket, helyeiket írnánk le. Kollektíva, ha a működésmódjukat. Nemrég zárult egy nagyobb kiállításuk, Ezt a vad mezőt ismerem címmel. A vad mezőről beszélgettünk, és arról, ami azon túl van.

Konceptuális munkáiról ismert Pólya Zsombor intermédiaművész Kolodko Mihály Roskovics Ignácot ábrázoló életnagyságú szobrának bedobozolásával keltett a szakmai köröket meghaladó élénk érdeklődést április közepén. A Dunakorzón végrehajtott akciója kapcsán – mely egyben a gyenge köztéri vizuális stratégiára tett kritikai kísérlet – a gerillaművészetben rejlő potenciálról beszélgettünk.

Az élete nagy részét az óbudai Goldberger Textilgyárban eltöltött erdélyi örmény származású Olaszné Zakariás Anna idén 93 éves, és ma is alkot. Az orvosi egyetemre is felvették, de állítja, hogy textilművészként sokkal jobban járt: máig rengeteg öröme van a munkájában….

“Az egyik fontos téma a dekolonizáció, annak megvitatása, hogy miként lehet az intézményi struktúráinkból, a gondolkodásmódunkból a gyarmatosító múltból eredő, a fehér felsőbbrendűségen és a színes bőrűek diszkriminációján alapuló, még mindig létező, mélyen gyökerező protokollokat eltörölni.”

Fábri Zoltán Édes Anna filmadaptációjának szobabelsői indították el a pályán Megyesi Balázs régiség- és műtárgyszakértőt, aki jelenleg a Kepes Intézet munkatársa, – de egy tévésorozatból is ismerős lehet.

A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum irodalmi osztálya a múzeumkomplexum ifjú alegysége, mégis pezsgő szakmai munka folyik a belvárosi Pajor-kúria könyvtári helyiségeiben. Vezetője Szilágyi Zsófia Júlia irodalomtörténész, akivel Az idő metszeteiben című, Vas Istvánra fókuszáló kiállítás kapcsán beszélgettünk.

Hajdu Gáspár építészként indult, a tech-bölcsőt jelentő Kitchen Budapestben folytatta és ma kollégájával, Papp Gáborral működteti a XORXOR nevű kreatív tech-vállalkozást. Mint mondja, csak akkor érdekli egy projekt, ha a digitális megoldás nem öncélú és hogyha a koncepciót, az információátadást és az élményt segíti.

Májusban szinte egy napon kapta meg Az Év Múzeuma 2022 – ICOM különdíját az általa vezetett MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény; és nyílt meg a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben az általa kutatott-kurált Rabul ejtett szabadságok – történetek a Salazar-diktatúrából című kiállítás. Perenyei Monikával beszélgettünk.