Seres Szilvia

Míg a hazai padlásokról a televíziós show-műsorok hatására sosem látott tömegben kerülnek elő a családi ereklyék, a műtárgypiacon már a nyersanyagéhség diktál: van, aki csak a napelemet látja az antik ezüstben. Mireisz Viktóriát 150 milliós fülbevalókról, a Zsolnay-büsztök reneszánszáról és az IKEA-polcokra költöző luxusról kérdeztük az Art & Antique Klasszikus és Kortárs Művészeti Vásáron.

Festészete egyszerre táj és absztrakció, klasszikus hagyomány és személyes vízió. Radák Eszter húsz éve a Virág Judit Galéria művésze, miközben – a Képzőművészeti Egyetem oktatójaként – kritikus szemmel figyeli a magyar alkotói közeg változásait. Új kiállításán a teremtés történetét dolgozta fel, s interjúnkban arról is beszél, miért nem találja helyét a mai széttöredezett szcénában.

Az információmorzsák önmagukban sokszor értelmetlenek, de ha összerakjuk, összekapcsoljuk őket, akkor sémákra lelhetünk. A feldolgozott adatok révén hálózatok, összefüggések mutathatnak rá a valóság rejtett folyamataira. Azt, hogy fontos-e a művészek, a művészeti intézmények számára az adat, az adatvezéreltség és a hálózatkutatás, jól mutatja, hogy a 19. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálé idei „arculatát” egy adatvezérelt kutatás és annak online platformja adja, melyet Barabási Albert-László és csapata készített el. Ez a Giardini Központi Pavilonjának homlokzatát helyettesíti, az ugyanis felújítása miatt zárva tart.

Milyen értékek számítanak, ha túl akarunk adni egy régi tárgyon? Mi határozza meg az eladási árat, hol van az a pont, ahol a racionalitás helyébe az irracionális tényezők lépnek? A műtárgykereskedelem szakmai rafinériáira épít a most indult Kincsvadászok című tévéműsor.

Egy Japánban rendezett magyar porcelántörténeti kiállítás kapcsán mesélt a rendszerváltás környéki kerámiakultúráról, és a mai helyzetről a kiállítás kurátora, Novák Piroska az Iparművészeti Múzeum főmuzeológusa.

Magyar feliratú ezüstök, zsolnayk és magyar alkotók is szerepeltek a legfontosabbak közt számon tartott régiség- és műtárgyvásáron Maastrichtban – a március 11. és 19. között 20 ország 270 kereskedőjének részvételével megrendezett The European Fine Art Fair-en. Helyszíni riport.

Fábri Zoltán Édes Anna filmadaptációjának szobabelsői indították el a pályán Megyesi Balázs régiség- és műtárgyszakértőt, aki jelenleg a Kepes Intézet munkatársa, – de egy tévésorozatból is ismerős lehet.

Hajdu Gáspár építészként indult, a tech-bölcsőt jelentő Kitchen Budapestben folytatta és ma kollégájával, Papp Gáborral működteti a XORXOR nevű kreatív tech-vállalkozást. Mint mondja, csak akkor érdekli egy projekt, ha a digitális megoldás nem öncélú és hogyha a koncepciót, az információátadást és az élményt segíti.

Liptay Gabriella a KPMG magyarországi marketing- és kommunikációs igazgatója több mint egy évtizede állandóan résztvevője művészeti tárlatok megnyitóinak, kulturális rendezvényeknek. Elkötelezett összekötő az üzleti és a kulturális területek között. A művészeti és piaci terek átjárásáról, egymásra hatásáról; kultúrafinanszírozásról, szponzorációról, partnerségekről beszélgettünk vele.

Decentralizáció, blokklánc, token, kriptovaluta, azaz Web3. A felhasználók a 2017-ben napvilágot látott, az Ethereum kriptovaluta technológiáján alapuló NFT-t, egyedivé tett digitális objektumokat vásárolhatnak. A megoldás felkeltette Barabási-Albert-László világhírű hálózatkutató érdeklődését is, akinek azonban az is fontos, hogy a virtuális tér kapcsolódjon hagyományos művészeti rendszerekhez.