műgyűjtés

Berény Róbert híres Bartók-portréjának több mint egy évszázados, kalandos vándorlása idén Bázelben ért véget. A festmény, amely az első világháború idején tűnt el, évtizedekkel később váratlanul került elő az Egyesült Államokban, majd hosszú jogi és öröklési procedúrát követően a Paul Sacher Alapítványhoz került. A legújabb fejlemény szerint immár véglegesen az alapítvány tulajdona. Ez azt is jelenti, hogy a modern magyar festészet e fontos alkotása előtt újra megnyílhat az út a nyilvános bemutatás felé – és remélhetőleg néhány éven belül Budapesten is látható lesz.

A Banco Santander egykori székházából David Chipperfield tervei alapján született meg a Faro. A kulturális központ a bank művészeti gyűjteményének ad új otthont, miközben Santander városának mindennapi életébe is szeretné beépíteni a művészetet.

Húsz év egy kortárs galéria életében önmagában is teljesítmény. Az INDA Galéria 2006 óta működik, átvészelve gazdasági válságot, világjárványt, változó támogatási viszonyokat és a szűk hazai műtárgypiacot. A jubileumi kiállítás apropóján arról beszélgettünk a galéria vezetőivel és művészeivel, mitől maradhat életképes egy galéria, és hogyan lehet egyszerre közösséget és piacot építeni.

A gyűjtők számára felértékelődhetnek azok a galériák, kereskedők és aukciósházak, amelyek komoly dokumentációval, szakértői háttérrel és ellenőrzött provenienciával dolgoznak.

Festmények kerülnek elő szemétkupacokból, milliárdos perek zajlanak Modigliani-képek miatt, a mesterséges intelligencia pedig már a műkincsnyomozók munkáját is segíti. A második világháború után nyolc évtizeddel sem zárult le a nácik által elrabolt műalkotások visszaszolgáltatása: az ügyeket ma már nemcsak a történelem, hanem az idő múlása, a felbecsülhetetlen piaci érték és az egyre összetettebb öröklési viszonyok is nehezítik.

Az Astoria Artshow néven induló új vásár a részvételi díjak tekintetében is eltér a megszokott modelltől: a galériák nem a kiállítóterük mérete, hanem árbevételük és vállalkozásuk mérete alapján fizetnek.

Mexikóban jelenleg nemcsak a következő világbajnoki futballmérkőzések tartják izgalomban a közvéleményt. Az ország kulturális életét egy rendkívül feszült vita uralja: egy művészeti aktivistákból álló csoport mindent megtesz azért, hogy a 20. századi mexikói művészet egyik legjelentősebb magángyűjteménye – benne tíz Frida Kahlo-festménnyel – ne kerülhessen tartósan külföldre.

François Pinault és Bernard Arnault – két francia milliárdos, akik nemcsak a divat világának urai, de komoly szereplők a kortárs művészeti színtéren is. Pinault fakitermeléssel indította karrierjét, később építette fel a Kering Group-ot, Arnault pedig a LVMH-konszern élén áll. Rivalizálásuk a divat- és üzleti világban régóta ismert, ám egy ideje új frontot nyitottak: a párizsi magánmúzeumokét.

Az elit befektetők érdeklődése más irányba fordult, miközben a műkereskedelem stagnál.

Hamarosan tőzsdei részvényként is megvásárolhatóvá válhat a Leiden Collection, a holland aranykor festészetének legnagyobb magántulajdonban lévő gyűjteménye, amelyet a milliárdos befektető és mecénás, Thomas S. Kaplan épített fel.

Augusztus végén aukcióra kerül Erzsébet királynő kedvenc Range Roverje.

A 92 éves korában elhunyt Leonard Lauder, Esteé Lauder fia, nemcsak apja nevét viselő cégét vitte világhírre, hanem az utolsó pillanatig szenvedélyes és a szakma által nagy tiszteletben tartott mecénás és műgyűjtő is volt.