Interjú

Botos Péter a nemzetközi szinten is elismert kortárs hazai üvegművészet kiemelkedő képviselője. A Ferenczy Noémi-díjas művésszel 80. születésnapja alkalmából beszélgettünk, ám mégsem visszatekintő, összegző interjú született; a pálya kezdetének felidézése után a szó gyorsan napjainkra, a művészt jelenleg foglalkoztató kérdésekre terelődött. Összegzésről amúgy sem lehetne szó, hiszen Botos életműve ma is folyamatosan gyarapodik.

A késői NDK időszakában szervezett játék és közösségépítő akciókat a Spielwagen Berlin 1 Kollektíva, amelynek örökségét dolgozza fel Bogyó Virág kulturális munkás szeptember 12-én Berlinben nyílt izgalmas kiállítása.

Nagyszabású, nagy hatású, különleges. Intellektuális kíváncsiság és szellemi nyitottság kell hozzá – és elég sok idő, mert a budapesti volt Merlin Színházban október 26-ig látogatható Binálé című kiterjesztett médiaművészeti biennálé összetett és sokarcú. A több ismert nemzetközi alkotó műveit is magába foglaló kiállításról a helyszínen a főkurátorral, Lukács Violával beszélgettünk.

Festészete egyszerre táj és absztrakció, klasszikus hagyomány és személyes vízió. Radák Eszter húsz éve a Virág Judit Galéria művésze, miközben – a Képzőművészeti Egyetem oktatójaként – kritikus szemmel figyeli a magyar alkotói közeg változásait. Új kiállításán a teremtés történetét dolgozta fel, s interjúnkban arról is beszél, miért nem találja helyét a mai széttöredezett szcénában.

Egy kis faluszéli büfékocsiból indult, ma pedig már fővárosi jelenléttel és művészeti vásárokon szereplő galériával működik a Balatonhoz kötődő fiatalok által működtetett Random. A bagel és a brunch mellé kortárs művészetet kínálnak, bizonyítva, hogy vidéken is létrejöhet élő, fiatalos kulturális közeg.

A veszprémi f|x|r galéria kis méretű négyzetes terében még szeptember közepéig ott áll egy dobkészlet ütőkkel, amelyekkel a látogató akkora zajt csaphat, amekkorát csak akar, és közben az ütéseinek fekete-fehér látvánnyá alakuló cikázását nézheti a falakon. A Noisebox (zajdoboz) című mű alkotója Kitzinger Gábor, akivel nem csak erről, hanem sok minden másról is beszélgettünk. Az interjút beragyogta a fény, átvitt és valós értelemben is.

Színes, vidám képek, helyenként nem annyira vidám utalásokkal – Hecker Péter olyan kortárs festő, aki közvetlen módon reagál arra a társadalomra, amelyben él. Kiállítása a hónap végéig tekinthető meg a szentendrei Vajda Lajos Stúdió Pinceműhelyében, erről beszélgettünk vele.

Ismét különleges idő- és intellektuális utazásra invitál a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum. Új kiállítása a 19. század végének divatossá vált szellemi irányzatait mutatja be. A boldog békeidők szalonjaiban ugyanis egyebek mellett a keleti és nyugati okkultista hagyományokat ötvöző teozófiai okfejtések is gyakori beszédtémák voltak. Az izgalmas összeállítás kurátorával, Koch Judittal beszélgettünk.

Az információmorzsák önmagukban sokszor értelmetlenek, de ha összerakjuk, összekapcsoljuk őket, akkor sémákra lelhetünk. A feldolgozott adatok révén hálózatok, összefüggések mutathatnak rá a valóság rejtett folyamataira. Azt, hogy fontos-e a művészek, a művészeti intézmények számára az adat, az adatvezéreltség és a hálózatkutatás, jól mutatja, hogy a 19. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálé idei „arculatát” egy adatvezérelt kutatás és annak online platformja adja, melyet Barabási Albert-László és csapata készített el. Ez a Giardini Központi Pavilonjának homlokzatát helyettesíti, az ugyanis felújítása miatt zárva tart.

Egy speciális szempontok szerint összeállított tematikus fotógyűjtemény látható június 22-ig a Mai Manó Házban. A fotográfia olyan jól ismert és nagy hatású alkotóitól szerepelnek művek, mint Berenice Abbott, Robert Frank, Lee Friedlander, William Eggleston – vagy, hogy némileg fiatalabb korosztályból is említsünk egy csillagot, Gregory Crewdson. Az Americana címen futó kiállítás kurátora Baki Péter, a képek tulajdonosa és közönség elé bocsátója pedig egy magyar üzletember és műgyűjtő, Pálfi György. Vele beszélgettünk.