Interjú

Egy fajsúlyos, a hátrányos társadalmi helyzetben élőket érő agresszióról, és elsősorban az erőszak rendszeréről szóló nemzetközi csoportos kiállítás tekinthető meg még a héten az óbudai Lajos utcában, a fővárosi fenntartású Budapest Galériában. A tárlat kurátorával, Páldi Líviávál beszélgettünk a bemutatott anyagon túl szakmai múltról, nemzetközi kapcsolatokról és a mai magyar kulturális szcénáról.

Finom, befelé figyelő, érzékeny munkák, legalábbis első látásra. Másodikra már azt is észrevesszük, hogy mi az, ami ezekbe a munkákba beszűrődik a válságokat élő világból. Vécsei Júliával új kiállítása apropóján beszélgettünk, Marrakech, Bécs és Budapest között, egy körúti kávézóban.

Marko Rodics a szocializmus alatt meg nem valósított művek fiktív rekonstrukcóit készíti el. Az Ismeretlen Magyar Művész megtalált vázlatai alapján dolgozik, amelyek a soha el nem készült művek terveit tartalmazzák. Aztán erre a művészre “rábukkan” Kubában is, ebből lesz az Ismeretlen Kubai Művész. Persze mindkettő, sőt, mindhárom ő maga. Többrétegű, bonyolult viszony a múlthoz, a jelenhez.

Szombaton új művészeti intézmény nyílik Balatonfüreden, amely messze nemcsak a város kulturális arculatát formálja, hanem példát is szolgáltathat magángyűjtők és önkormányzatok  közcélú együttműködésére.

“A queer elméletek valamiféle eszközrendszert adnak nekem a megküzdéshez, hogy valahogy mégiscsak feloldjam ezeket a bináris rendszereket, amik nem hoznak létre számomra alkalmas életteret” – mondja Horváth Gideon a munkái hátteréről. Méhviasz, emberi szervek, identitásképződés, művészet.

Számos jelentős fotográfus kötődik Szentendréhez és környékéhez, ezért is kapott helyet a Vajda Múzeum épületében a Ferenczy Múzeum Centrum új kiállítóhelye, amely kifejezetten a fotográfiának dedikált hely. A PhotoLab második éve mutat be új fotóprojekteket. A vezetőjét, Kopin Katalint kérdeztük a helyről és saját kurátori gyakorlatáról.

Czene Márta Ez nem az én testem című kiállításáról kétrészes anyaggal készült A mű. Az első egy érzékeny és gondos kiállításkritika Révész Emesétől; ezt követi most egy beszélgetés Czene Mártával és az őt alkotói és privát életében is körülvevő, fontos női szereplőkkel.

Hazatérés szimbolikusan és valóságosan is: Szabó Benke Róbert fotográfus visszaköltözött Szabadka mallé, Törökkanizsára. Itt pedig életre keltett egy helyet és a Kulturna Zona most eleven, rendszeresen kiállításokat és eseményeket szervező kulturális térré vált. És szép lassan kiderült, hogy Bácskában egyre izgalmasabb folyamatok zajlanak.

Több mint tíz éve áll művészek, kreatív szakemberek rendelkezésére műterembérlési lehetőség a XI. kerületben az Eleven Blokk Művészeti Alapítvány közreműködésének köszönhetően. Kezdeményezőit, Ongjerth Dánielt és Mátyási Pétert, az események hátteréről – kezdve az Eleven Blokk Művészeti Alapítvány létrehozásától a 11_11 történetéig – kérdeztük.

A Budapest Galériában február 12-ig láthatóTestünk melege című kiállítás művészével, Máté Dániellel és kurátorával, Kollár Dalma Eszterrel beszélgettünk a tárlat által felvetett társadalmi és egyéni problémákról, az emberi energiaszükségletről, a kalóriamérésről és annak irrelevanciájáról. De szóba került a hétköznapokban fellelhető esztétikum és a semmibe rohanó tiszalöki Vilt Tibor szobor is.

„Horizontálisan, demokratikus döntéshozatallal működünk, hierarchiamentesen próbálunk együttműködni a művészekkel is. Ez lebontja azt a koncepciót is, amelyben a kurátor önmagát a művészek fölött álló művészként képzeli el” – fiatal párizsi kurátorok meséltek a kollektívában, egyesületi formában történő munka előnyeiről. Hátrányt nem tudtak mondani.

A szemünk előtt változik az intézményrendszer és a köztér, szűkülnek a művészi szabadság lehetőségei és erre sokan azt mondják, ez mindig is így volt – mondja Menesi Attila képzőművész. Az érdekli, hogy a jelenlegi helyzetben milyen egyéni döntések, stratégiák alakulnak ki. De nem csak az foglalkoztatja, hogy mi van itt, hanem az is, hogy mi lesz.