Interjú

A Bródy Sándor utcában működő, néhány négyzetméteres Doxa olyan művészeti csomóponttá vált az elmúlt három évben, ahol hallgatói projektek születnek, német–magyar együttműködések indulnak, és olyan médiumok kapnak helyet, amelyek az alapító Mucsi Emese másik munkahelye, a Capa Központ fotócentrikus közegén kívül mutatkozhatnak be. A magyar képzőművészeti színtér legbefolyásosabb szereplőit számba vevő erősorrendben jelenleg a 42. helyen álló fiatal kurátor szerint a személyesből akkor lesz valódi érték, ha közérdekű jelentést hordoz. A Doxa így lett egyszerre otthon, műhely, intézmény és közösségi labor – ahol még a padlófestés is kurátori gesztussá válik.

Dávida Míra magyar üvegművész tizenéves kora óta dolgozik üveggel, négy éve pedig Svédországban építi fel saját, nemlétező élőlényekből álló univerzumát. Első önálló kiállítása, az Imaginature a laborüveg és a biotechnológia határvidékén vizsgálja a természet és ember közti törékeny kapcsolatot, miközben rávilágít: az üveg ma már nem csupán kézműves anyag, hanem a művészet, tudomány és design metszéspontjának kísérleti terepe.

A kortárs könyvtervezés egyik legizgalmasabb fiatal alakja, Visnyai Zoltán a Magvető és az Open Books kiadványai mellett a Simon Márton költő által alapított Okapi Press mikrokiadó arculatát is meghatározza. Munkáiban a tipográfia kísérleti tereppé válik, ahol a betűk önálló jelentést hordoznak, mégis megőrzik a szöveg iránti alázatot. A tervezőgrafikussal a független kiadói működésről, a művészkönyvekről, a könyv műtárgy szerepéről, Tandori Dezső verseskötetének fakszimile kiadásáról és a közösségépítés fontosságáról beszélgettünk.

A kilencvenes évek végének legendás frankhegyi technobulijain ő festette fénnyel a hegyoldalt, miközben a lemezjátszóknál is ő állt. Azóta Berkes Dorka – alias DJ Dork – egyszerre maradt DJ, light artist és festő, aki ma már a fény és a lélek kapcsolatát kutatja. Az underground techno gyökereitől a buddhista szemléletig ívelő pályája nemcsak egy korszak krónikája, hanem egy olyan nőé is, aki a zene, a vizualitás és a szellemiség határterületein teremtett saját univerzumot.

Botos Péter a nemzetközi szinten is elismert kortárs hazai üvegművészet kiemelkedő képviselője. A Ferenczy Noémi-díjas művésszel 80. születésnapja alkalmából beszélgettünk, ám mégsem visszatekintő, összegző interjú született; a pálya kezdetének felidézése után a szó gyorsan napjainkra, a művészt jelenleg foglalkoztató kérdésekre terelődött. Összegzésről amúgy sem lehetne szó, hiszen Botos életműve ma is folyamatosan gyarapodik.

A késői NDK időszakában szervezett játék és közösségépítő akciókat a Spielwagen Berlin 1 Kollektíva, amelynek örökségét dolgozza fel Bogyó Virág kulturális munkás szeptember 12-én Berlinben nyílt izgalmas kiállítása.

Nagyszabású, nagy hatású, különleges. Intellektuális kíváncsiság és szellemi nyitottság kell hozzá – és elég sok idő, mert a budapesti volt Merlin Színházban október 26-ig látogatható Binálé című kiterjesztett médiaművészeti biennálé összetett és sokarcú. A több ismert nemzetközi alkotó műveit is magába foglaló kiállításról a helyszínen a főkurátorral, Lukács Violával beszélgettünk.

Festészete egyszerre táj és absztrakció, klasszikus hagyomány és személyes vízió. Radák Eszter húsz éve a Virág Judit Galéria művésze, miközben – a Képzőművészeti Egyetem oktatójaként – kritikus szemmel figyeli a magyar alkotói közeg változásait. Új kiállításán a teremtés történetét dolgozta fel, s interjúnkban arról is beszél, miért nem találja helyét a mai széttöredezett szcénában.

Egy kis faluszéli büfékocsiból indult, ma pedig már fővárosi jelenléttel és művészeti vásárokon szereplő galériával működik a Balatonhoz kötődő fiatalok által működtetett Random. A bagel és a brunch mellé kortárs művészetet kínálnak, bizonyítva, hogy vidéken is létrejöhet élő, fiatalos kulturális közeg.

A veszprémi f|x|r galéria kis méretű négyzetes terében még szeptember közepéig ott áll egy dobkészlet ütőkkel, amelyekkel a látogató akkora zajt csaphat, amekkorát csak akar, és közben az ütéseinek fekete-fehér látvánnyá alakuló cikázását nézheti a falakon. A Noisebox (zajdoboz) című mű alkotója Kitzinger Gábor, akivel nem csak erről, hanem sok minden másról is beszélgettünk. Az interjút beragyogta a fény, átvitt és valós értelemben is.