Interjú

Az idén 80 éves festőművész töretlen lendülettel alkot, sőt, két éve a Budapesti Műszaki Egyetem vendégelőadójaként is aktív. A születésnapi interjúban a múlt és a jelen mellett a jövőről is szó esik.

Hiányzó tekintet címmel látható a Kassák Múzeumban Révai Ilka 20. század eleji avantgárd fotóművész kiállítása. A múzeum rendhagyó vállalkozása egy szinte teljes egészében eltűnt életművet és életutat tárt fel: egy olyan haladó szellemiségű alkotóét, akinek karrierjét többször akasztotta meg a történelem, s akinek még legalapvetőbb személyes adatait – születési nevét, idejét vagy halálának idejét és körülményeit – is csupán „régészeti jellegű” kutatás során sikerült azonosítani és rekonstruálni. Az élete nagy részét Budapesten és Franciaországban leélő Révai Ilkáról a kiállítás két kurátorával, Cserba Julia művészeti író-kutatóval és E. Csorba Csilla művészettörténésszel beszélgettünk.

Majdnem nyolcszázezer ember követi az Instagramon. Egy viszonylag új eszköz, az MI virtuóz használója, akinek keze – billentyűzete – alól szinte számolatlanul jönnek ki a fantáziadús látványelemek. Szokatlan álló- és mozgóképei, melyek jellemzően szüntelenül egymásba alakuló humoros és/vagy szürreális képekből állnak, csodálkozást és lelkesedést váltanak ki, de kérdéseket is felvetnek. Mi ez? Autonóm művészet? Szórakoztatás? Alkalmazott MI-grafikafotóvideó? Szauder Dávid médiaművésszel beszélgettünk.

„Panka és Kaszi művészetről beszélgetnek” – olvasható a Liget Galéria egy régi, c3-as szerverre feltöltött oldalán, ahol Loránt Anikó, valamint élet- és alkotótársa, Kaszás Tamás közös kiállításához kapcsolódó anyagok találhatók. A rövid, filozofikus eszmecserét illusztrálja egy naivnak tetsző, egyszerű, sematikus rajz is, melyet Loránt Anikó készített. Ehhez hasonló rajzok közül több is látható – sok más művel: festménnyel, videóval, apróbb és szobaméretű installációval együtt – a Budapest Galéria Minden szépből van című, február 2-ig látható kiállításán, melyhez a 2020-ban, 43 évesen elhunyt Loránt életművéből Páldi Lívia kurátor válogatott munkákat. A mű Kaszás Tamás képzőművészt kérdezte a kiállítás létrejöttéről és Loránt Anikó művészi gyakorlatáról.

Bullás József három év elteltével újra önálló anyaggal jelentkezik a Deák Erika Galériában. A Nonserial címen futó kiállítás képeit – legalábbis azok egy részét – Vera Molnár Mont Sainte-Victoire sorozata ihlette, amelyet viszont a Cézanne által híressé tett dél-francia hegy inspirált. Ez a tény, illetve egy „alkotói bakancslista” is szóba kerül a művésszel folytatott beszélgetés során.

A LAM harmadik kiállításában ismét hangsúlyt kapott a fény kettős természete, de ezúttal a művek többsége kifejezetten a hullám-természetre rezonál. A nem szokványos tárlat címe pedig egy másik központi rendezőelvre mutat rá: olyan látványokat kutat, melyek közvetelenül az agyban keletkeznek a retinális inger megkerülésével. A meditatív, kizökkentő és elgondolkodtató művekről – melyekre igazán érdemes időt szánni – a kiállítás egyik kurátorával, Szalai Borbálával beszélgettünk.

Az életének 95. évében Bécsben elhunyt Daniel Spoerrit, az „eat art” atyját szoros szálak fűzték Magyarországhoz, alkotásai hazai köz- és magángyűjteményekben is helyet kaptak. A művészre azzal az interjúval emlékezünk, mely 2011 őszi budapesti látogatása és könyve magyarországi megjelenése alkalmából…

Úgynevezett bizonytalan identitású tárgyakat keresett a Ludwig Múzeumban megtekinthető különleges kiállításához Timár Katalin kurátor. A textilmunkák és kerámiák mellett hagyományos és extrém alapanyagokkal és technikákkal készült alkotások grandiózus gyűjteménye számtalan narratívát enged meg a befogadó számára, melyek egyszerre mélyen tanulságosak és felszabadítóan szórakoztatóak. Olyan nagyszerű alkotások és gondolatok bújnak meg az utolsó sarokban is, hogy a látogató könnyen érezheti úgy, hogy lemarad valamiről, ha nem néz mindent végig.

Egy kvázi hungarikum, a kockaház a témája a Ludwig Múzeum még augusztus közepéig látogatható kiállításának, a Kis magyar kockológiának. Lehet még erről a mindenki által ismert épülettípusról újat mondani? Egyáltalán, mi ebben az érdekes? A kiállítást látva leírhatjuk: sok minden. Készman Józseffel, a kiállítás kurátorával Bihari Ágnes beszélgetett

„A Longtermhandstand egy nemzetközi művészeti galériarendszer és lélekgondozó központ, amelyet Bencze Péter és Lőrincz Réka energetizál. Hosszú távú jövőképpel állunk kézen a kortárs képzőművészet területén” – olvasható az I. kerületi Mészáros utcában található, nem mindennapi kiállítótér ars poeticája, eredetileg angol nyelven, az LTHS weboldalán. A két „energetizálót”, Lőrincz Réka képzőművészt és Bencze Péter művészetközvetítőt kérdeztük a 2022-ben megnyílt kortárs galériáról, mely rövid idő alatt fontos tényező lett a hazai és a nemzetközi szcénában egyaránt.

Tóth Csaba jogászként végzett, ügyvédként kezdett dolgozni, majd televíziós társaságok jogi és produceri feladatait látta el, de később a játékfilmkészítés területén is sikeresen megvetette a lábát. 2022-ben megválasztották a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete elnökének, emellett a Mosoly Alapítvány kuratóriumának is tagja, de ami miatt A mű szerzője, Elek Judit Katalin felkereste, az a – szintén tekintélyes – műgyűjtői tevékenysége. Otthonában beszélgettünk vele, több tucat kiemelkedő kvalitású kortárs műalkotás között.