Berlin

Gyógyítás, gondoskodás, elfogadás az egyik; erőszak, bűnözés, traumák a másik oldalon – cikksorozatunkban három aktuális vagy a közelmúltban zárt berlini kiállításról számolunk be, kijelölve e tárlatok fontos és sokszor egymásba fonódó felvetéseit.

Az Egyesült Királyságban már félreverték a harangokat, skóciai és angliai múzeumok is jelezték, részlegesen vagy teljesen bezárhatnak a megugró energiaárak következtében. Németországban egyelőre “csak” aggodalmak hangzanak el és kormányzati lépéseket várnak.

Magyar Modern címmel az 1910-1933 közötti évek berlini magyar művészetét bemutató kiállítás nyílik a Berlinische Galerie-ben november 4-én. Az utóbbi évtizedek legnagyobb szabású németországi magyar tárlatáról dr. Zwickl Andrást, a Magyar Nemzeti Galéria Festészeti Osztályának főmuzeológusát kérdeztük.

Bocsánatot kért kedden a Berlin Biennále attól a három iraki művésztől, akik az Abu Ghraibban fogvatartottak felnagyított képeit bemutató installáció ellen tiltakoztak. A Biennále és annak kurátorai aznap tárgyalták érdemben az ügyet, amikor az iraki alkotók véglegesen visszavonták munkáikat.

A második világháború történetével foglalkozó múzeumot eddig Német-Orosz Múzeumként ismerte a világ. Új neve, a Museum Berlin-Karlshorst korábban csak a hivatalos papírokon szerepelt.

Milyen mondanivalója van Európa központi, digitális kultúrával foglalkozó fesztiváljának a jelenünket átszövő technológiák állapotáról? A transmediale most hosszan elhúzódik, ahogyan a problémáink is.

Berlin képzőművészei régóta szeretnének egy új, a német fővároshoz méltó kortárs kiállítóhelyet – de közel sem olyat, mint amilyen nemrég megnyitotta kapuit. Elmondjuk, miért.