kortárs

Levágott csirkefejek, mikroszkóp alatt pusztuló sejtek és arctalan női testek: Varga Emma Vox Victimæ című fotókönyve egyszerre gyomorszorító és esztétikailag lenyűgöző munka. Az alkotó az állati és a női test kisajátításának párhuzamait vizsgálja, és fő kérdése: kiknek van hangjuk egy olyan rendszerben, amely maga termeli újra az áldozatait?

Művészek és elméleti szakemberek szerveztek közös takarítást a Műcsarnok lépcsőjéhez június 2-án délután – ahol „ellen-molinók” várták őket.

Az alábbiakban Závada Péter megnyitóbeszédét tesszük közzé, mely a Rechnitzer Galéria Suttogó romok című kiállításán hangzott el. Az antikvitáshoz visszanyúló kortárs tárlat kiállító művészei: Dallos Ádám, Horváth Gideon, Huminilowicz Vanda, Jauernik Zsófia, Rácz Rebeka és Táncos Anna.

Nők emelnek a magasba egy férfit Simon Zsuzsi új videómunkájában. A mozdulat egyszerre idézi fel az edzőtermek világát és a hétköznapi helyzeteket, amelyekben a nők érzelmi, mentális vagy fizikai terheket visznek egymás mellett. A Kisterem galériában látható Kitart. Felemel. Összetart. személyes történetekből, interjúkból és közös gyakorlatokból épül fel, miközben a testi erő és a női közösségek megtartó tapasztalatát vizsgálja.

Vágóhídi gépek festésétől Bernáth Aurél osztályán át az absztrakt expresszionizmusig vezetett Klimó Károly útja, aki kilencvenévesen is ugyanazzal a kíváncsisággal beszél a művészetről, mint pályakezdőként. A Herder-díjas festővel munkáról, szabadságról, Van Goghról, jazzről és a véletlen szerepéről beszélgettünk.

Kozmikus lélegzetvétel Itáliában, hibernált kollázselemek a Sugár-úton, konceptuális stratégiák Debrecenben, a négyzetes alapvetés Veszprémben, az ember eszményi minősége a Vízivárosban.

Nyolcvannyolc éves korában érte a halál a háború utáni európai művészet egyik legmeghatározóbb alakját, aki radikális szemléletével és többek közt a figurák fejjel lefelé fordításával szabadította fel a festészetet a narratíva béklyói alól. Georg Baselitz távozása egybeesik legújabb, aranyba foglalt portréit bemutató velencei tárlatának megnyitójával, lezárva egy hat évtizeden át tartó, provokációtól és önvizsgálattól fűtött életművet.

Pinczehelyi Sándor a magyar neoavantgárd második nemzedékének egyik meghatározó alakja, aki saját alkotói munkássága mellett tanárként, galériavezetőként, kulturális közéleti szereplőként is beírta magát az utóbbi hat évtized képzőművészetének történetébe. A középiskolás kora óta Pécsett élő és dolgozó Munkácsy-díjas, Érdemes és Kiváló művésszel, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjával közelgő 80. születésnapja alkalmából beszélgettünk.

A kárpátaljai Robert Brovdiról tényfeltáró riportot készített a BBC, mely részletesen bemutatja kulcsszerepét az ukrán hadviselésben. A magyar származású, „Madyar” hívójelű parancsnok ma a modern technológiai háború arca – az egyenruha és a drónirányító mögött azonban a kortárs képzőművészet egyik befolyásos mecénása és gyűjtője rejlik.

A művészet náluk közügy, a részvétel pedig alapvetés. A tranzit.hu két évtizede kutatja a kánonon kívüli történeteket és építi a közép-kelet-európai szolidaritási hálót. Április 29-én a Józsefvárosi Múzeumban szakmai nappal és új kötettel ünneplik a jubileumot, központba állítva a politikai nyomás alatt álló utcáinkat és a feminista túlélési stratégiákat. Interjú Hegyi Dórával a független szcéna megtartó erejéről és a kollektív képzelet fontosságáról.

Szinte egyszerre fogalmazott meg ajánlást az AICA Magyar Tagozata és egy szakmai tömörülés – András Edit, Mélyi József, Nagy Gergely, Róka Enikő, Sasvári Edit – a Tisza-kormány számára a hazai képzőművészet jövőjéről.

Az április 12-i országgyűlési választás világszerte nagy visszhangot kapott; nemcsak a közéleti, hanem a különböző szakmai lapok is megemlékeztek az eseményről. A The Art Newspaper Valkó Margitot, Sugár Jánost és Pőcze Attilát kérdezte a várható fejleményekről.