art+tech

A mesterséges intelligencia (MI) már egy ideje beszédtéma a műkereskedelem világában, de 2025 februárjában a diskurzus új csúcspontot ért el, amikor a Christie’s bejelentette első, kizárólag MI által generált művekből álló aukcióját.

A tiltakozó művészek szerint az AI programok kizsákmányolják őket.

Majdnem nyolcszázezer ember követi az Instagramon. Egy viszonylag új eszköz, az MI virtuóz használója, akinek keze – billentyűzete – alól szinte számolatlanul jönnek ki a fantáziadús látványelemek. Szokatlan álló- és mozgóképei, melyek jellemzően szüntelenül egymásba alakuló humoros és/vagy szürreális képekből állnak, csodálkozást és lelkesedést váltanak ki, de kérdéseket is felvetnek. Mi ez? Autonóm művészet? Szórakoztatás? Alkalmazott MI-grafikafotóvideó? Szauder Dávid médiaművésszel beszélgettünk.

A félrement promptok nyomán született mesterséges intelligencia által generált képek már a magyar közösségi médiában is igen népszerűek, nem csoda, ha a művészek is felfigyeltek a jelenségre. Az AI hibáiból merít ihletet Charlie Engman amerikai fotós is, aki elméleti szempontból is figyelemre méltó módon foglalkozik az új képi kultúrával.

AI-tól Z-ig címmel szedte ábécérendbe 2024 fontosabb art+tech teljesítményeit a The Art Newspaper, elsősorban brit fókusszal, de számos figyelemreméltó nemzetközi eseményt és alkotót is számba véve.

A LAM harmadik kiállításában ismét hangsúlyt kapott a fény kettős természete, de ezúttal a művek többsége kifejezetten a hullám-természetre rezonál. A nem szokványos tárlat címe pedig egy másik központi rendezőelvre mutat rá: olyan látványokat kutat, melyek közvetelenül az agyban keletkeznek a retinális inger megkerülésével. A meditatív, kizökkentő és elgondolkodtató művekről – melyekre igazán érdemes időt szánni – a kiállítás egyik kurátorával, Szalai Borbálával beszélgettünk.

Az Ai-Da névre hallgató mesterséges intelligencia által vezérelt humanoid robot festménye rekordáron kelt el a patinás aukciósháznál. A robot által létrehozott kép Alan Turingot ábrázolja.

Refik Anadol török származású Kaliforniában élő MI-művész igazi sztár a nemzetközi újmédia színtéren, akinek alkotásai nem csak a világ művészeti csúcsintézményeiben, de nagy presztízsű szórakoztatóipari események színpadi látványaiként is szemet kápráztatnak – és ez szó szerint értendő. Itthon most először, Debrecenben lehet találkozni egyik munkájával, még szeptember végéig. A kiállítás kapcsán a műfaj nemzetközi színterén mozgó magyar szakértő, Lukács Viola kurátor beszél az alkotóról, valamint az adatvezérelt, mesterséges intelligencia által generált művészet értékeiről és kritikájáról.

A mesterséges intelligencia térnyerése a kreatív iparban és a művészet területén is egy sor kérdést vet fel, melyekre közel annyi az üdvözítően optimista válasz, mint az apokaliptikusan pesszimista. Folyamatosan jelennek meg az új, egyre kifinomultabb AI-eszközök, melyeket művészek is használnak; miközben más művészek attól tartanak, hogy szellemi termékeiket, alkotói stílusukat tudtukon és beleegyezésükön kívül veszik alapul az ezen alkalmazásokat előállító techcégek.

Az 1988-ban még a videokultúrára összpontosítva VideoFilmFest néven indult berlini fesztivál 1997 óta transmediale néven a médiaművészet vezető nemzetközi platformjává nőtte ki magát. Itt nézett körül és vonta le a többnyire digitális platformokon zajló életünket is meghatározó tanulságokat A mű szerzője, Sárai Vanda.

​​Az emberi testet alkotásaikban felhasználó művészek már régóta együtt élnek az online cenzúrával, de a közelmúlt eseményei olyan nyugtalanító tendenciát indítottak el, amely a mesterséges intelligenciával dolgozó művészeket különösen hátrányos helyzetbe hozza. 

A pop art kiemelkedő művészegyénisége, Keith Haring szándékosan befejezetlenül hagyta egy 1989-es festményét, így reagálva a számtalan áldozatot követelő AIDS-válságra, mely végül az ő halált is okozta.