art+tech

Egy dél-koreai kutatócsoport utánament, hogy valójában pontosan mikor festhette Van Gogh ikonikus, Csillagos éjszaka című festményét.

Marina Abramović új szintre emeli a performanszművészet és a technológia kapcsolatát: 125 egyedi, különböző hosszúságú avatár-performanszban dolgozza fel több évtizedes kutatásait, módszereit, munkáit.

Az idei Velencei Biennále egyik legizgalmasabb kísérőkiállítása új nyelvet keres a mesterséges intelligencia korának leírására. A Strange Rules a „protocol art”, vagyis a protokollművészet fogalmán keresztül vizsgálja, miként szervezik algoritmusok, adatkészletek és platformszabályok a kortárs kultúrát és a nyilvánosság működését.

Los Angeles belvárosában megnyitotta kapuit a DATALAND, a világ első olyan múzeuma, amely teljes egészében a mesterséges intelligencia által generált művészetre épül. Az alapítók, Refik Anadol médiaművész és Efsun Erkılıç festőművész Hans Ulrich Obrist művészeti kurátornak meséltek a projekt hátteréről.

A kilencvenes évek végének legendás frankhegyi technobulijain ő festette fénnyel a hegyoldalt, miközben a lemezjátszóknál is ő állt. Azóta Berkes Dorka – alias DJ Dork – egyszerre maradt DJ, light artist és festő, aki ma már a fény és a lélek kapcsolatát kutatja. Az underground techno gyökereitől a buddhista szemléletig ívelő pályája nemcsak egy korszak krónikája, hanem egy olyan nőé is, aki a zene, a vizualitás és a szellemiség határterületein teremtett saját univerzumot.

Mi történik, ha az eső is felfelé esik, a baktériumok alkotótársak lesznek és a valóság már nem az, amit primér módon érzékelünk, hanem az, amit a technológia láttat? A Light Art Museum új kiállítása, a More Than Human nem csupán a jövő művészetét mutatja be, hanem egy új világszemléletet, amelyben az ember végre lelép a piedesztálról – és helyet ad más létformáknak is.

Míg egyes digitális és NFT-művészek az X-en gyászolják a Christie’s precedensértékű részlegének megszűnését, sokan optimisták maradnak, és a hírt annak jeleként értékelik, hogy a digitális művészet az újdonság státuszából mozgalommá válik, és egyre inkább tudatosul az emberekben, hogy hova tartozik.

A mesterséges intelligencia (MI) már egy ideje beszédtéma a műkereskedelem világában, de 2025 februárjában a diskurzus új csúcspontot ért el, amikor a Christie’s bejelentette első, kizárólag MI által generált művekből álló aukcióját.

A tiltakozó művészek szerint az AI programok kizsákmányolják őket.

Majdnem nyolcszázezer ember követi az Instagramon. Egy viszonylag új eszköz, az MI virtuóz használója, akinek keze – billentyűzete – alól szinte számolatlanul jönnek ki a fantáziadús látványelemek. Szokatlan álló- és mozgóképei, melyek jellemzően szüntelenül egymásba alakuló humoros és/vagy szürreális képekből állnak, csodálkozást és lelkesedést váltanak ki, de kérdéseket is felvetnek. Mi ez? Autonóm művészet? Szórakoztatás? Alkalmazott MI-grafikafotóvideó? Szauder Dávid médiaművésszel beszélgettünk.

A félrement promptok nyomán született mesterséges intelligencia által generált képek már a magyar közösségi médiában is igen népszerűek, nem csoda, ha a művészek is felfigyeltek a jelenségre. Az AI hibáiból merít ihletet Charlie Engman amerikai fotós is, aki elméleti szempontból is figyelemre méltó módon foglalkozik az új képi kultúrával.

AI-tól Z-ig címmel szedte ábécérendbe 2024 fontosabb art+tech teljesítményeit a The Art Newspaper, elsősorban brit fókusszal, de számos figyelemreméltó nemzetközi eseményt és alkotót is számba véve.