art+tech

A LAM harmadik kiállításában ismét hangsúlyt kapott a fény kettős természete, de ezúttal a művek többsége kifejezetten a hullám-természetre rezonál. A nem szokványos tárlat címe pedig egy másik központi rendezőelvre mutat rá: olyan látványokat kutat, melyek közvetelenül az agyban keletkeznek a retinális inger megkerülésével. A meditatív, kizökkentő és elgondolkodtató művekről – melyekre igazán érdemes időt szánni – a kiállítás egyik kurátorával, Szalai Borbálával beszélgettünk.

Az Ai-Da névre hallgató mesterséges intelligencia által vezérelt humanoid robot festménye rekordáron kelt el a patinás aukciósháznál. A robot által létrehozott kép Alan Turingot ábrázolja.

Refik Anadol török származású Kaliforniában élő MI-művész igazi sztár a nemzetközi újmédia színtéren, akinek alkotásai nem csak a világ művészeti csúcsintézményeiben, de nagy presztízsű szórakoztatóipari események színpadi látványaiként is szemet kápráztatnak – és ez szó szerint értendő. Itthon most először, Debrecenben lehet találkozni egyik munkájával, még szeptember végéig. A kiállítás kapcsán a műfaj nemzetközi színterén mozgó magyar szakértő, Lukács Viola kurátor beszél az alkotóról, valamint az adatvezérelt, mesterséges intelligencia által generált művészet értékeiről és kritikájáról.

A mesterséges intelligencia térnyerése a kreatív iparban és a művészet területén is egy sor kérdést vet fel, melyekre közel annyi az üdvözítően optimista válasz, mint az apokaliptikusan pesszimista. Folyamatosan jelennek meg az új, egyre kifinomultabb AI-eszközök, melyeket művészek is használnak; miközben más művészek attól tartanak, hogy szellemi termékeiket, alkotói stílusukat tudtukon és beleegyezésükön kívül veszik alapul az ezen alkalmazásokat előállító techcégek.

Az 1988-ban még a videokultúrára összpontosítva VideoFilmFest néven indult berlini fesztivál 1997 óta transmediale néven a médiaművészet vezető nemzetközi platformjává nőtte ki magát. Itt nézett körül és vonta le a többnyire digitális platformokon zajló életünket is meghatározó tanulságokat A mű szerzője, Sárai Vanda.

​​Az emberi testet alkotásaikban felhasználó művészek már régóta együtt élnek az online cenzúrával, de a közelmúlt eseményei olyan nyugtalanító tendenciát indítottak el, amely a mesterséges intelligenciával dolgozó művészeket különösen hátrányos helyzetbe hozza. 

A pop art kiemelkedő művészegyénisége, Keith Haring szándékosan befejezetlenül hagyta egy 1989-es festményét, így reagálva a számtalan áldozatot követelő AIDS-válságra, mely végül az ő halált is okozta.

Művészek szerzői jogait védené egy új digitális eljárás, mellyel prompt-specifikus mérgezéses támadás indítható a szövegből képet generáló mesterséges intelligencia programok ellen. A „találmány” olyan módon zavarja össze a beviteli adatokat, hogy komoly károkat okozhat a képgeneráló modellekben.

Kézzel festette Pat Naoum független játékfejlesztő és művész annak a videojátéknak a látványvilágát, melyet Claude Monet életrajza és munkái ihlettek.

Hiába kötött olyan népszerű márkákkal partnerséget, mint a Hello Kitty vagy a Nickelodeon, és hiába volt az értéke egykor 333 millió dollár – a milliárdos műgyűjtő, Steve Cohen által támogatott Recur kevesebb, mint három év után megszűnik.

Szeptember végén új szórakoztató komplexummal gazdagodik a nevadai kaszinóváros, ez alkalomból készült el Marco Brambilla londoni művész Elvis Persley-t megidéző alkotása.

Az észak-karolinai Duke Egyetemhez tartozó Nasher Museum of Art munkatársai egy teljes kiállítást bíztak a mesterséges intelligenciára.