Cserba Júlia

Orosz fogság, párizsi világkiállítás, a francia magazinok címlapjai, majd évtizedes magány a fontainebleau-i erdőben – Graner Mihály élete kész regény, művészeti öröksége mégis majdnem az enyészeté lett. Húsz év rejtett lét után a francia fővárosban mutatták be a Brassaïval egy lapon emlegetett magyar fotográfus elfeledett különleges kollázsait.

Camille Claudel neve évtizedekig egyet jelentett a tragikus sorsú múzsa képével, a tours-i Musée des Beaux-Arts legújabb vándorkiállítása azonban végre megadja neki és kortársainak a méltó helyet a művészettörténetben. Az Au temps de Camille Claudel című tárlat egy olyan tehetséges női generációt emel ki a feledés homályából, amelynek tagjai a századforduló Párizsában, a férfiak uralta akadémiai világ ellenszelében is képesek voltak maradandót alkotni.

Életének 98. évében elhunyt az 1928-ban Budapesten született Márkus Anna, azaz Anna Mark. A párizsi emigrációban világhírűvé vált művészgeneráció tagja volt a 2020-ban eltávozott Reigl Judit és a három évvel később, 99 évesen meghalt Molnár Vera is. Anna Mark alakját az őt személyesen ismerő, szintén Párizsban élő Cserba Julia művészettörténész idézi fel.

Elhunyt Rónai Éva (1931-2025) Ferenczy Noémi-díjas textilművész, a kárpitművészet kiemelkedő képviselője. Alkotói tevékenysége mellett harminc éven át tanított az egykori iskolájából, a Szépmíves Líceumból alakult Képző és -Iparművészeti Gimnáziumban. 

Útban hazafelé tartva Sebastião Salgado deauville-i kiállításáról értesültem a fotográfus haláláról. Az ezt megelőző napon, május 22-én egy Salgado számára különösen fontos eseményre, kisebbik fia, Rodrigo Salgado kiállításának nem hivatalos megnyitójára került sor Reims-ben – de ezen ő már nem tudott részt venni. 

Contemporary positions from Hungary címmel húsz fiatal magyar művész alkotásaiból nyílt kiállítás május 15-én a  párizsi Paris-B galériában. A kiállítást Kopeczky Róna kurálta.

Nagyszerű kortárs gyűjteményéből rendezett új tárlatot dolgozói javaslatai alapján a Musée d’art contemporain du Val-de-Marne. Kérdés, hogy az ötlet a kurátori munkát állítja-e kritikai fénytörésbe vagy a felelősséget akarja megosztani, esetleg csupán egy demokratizáló csapatépítésről van szó.

Idén különösen érdemes ellátogatni az északnyugat-francia tartományba, Normandiába, ahol szeptember végéig nemcsak a 150 éve itt megszületett nagy hatású művészeti irányzat, az impresszionizmus kiemelkedő alkotóinak műveiben, hanem az általuk inspirált kortárs művészek alkotásaiban is el lehet merülni.

A tavaly decemberben, nem sokkal a 100. születésnapja előtt elhunyt magyar származású francia alkotó, aki a hatvanas években az elsők közt használta a számítógépes művészet közvetlen előzményeként tekinthető generatív elgondolást és módszert munkáiban, s még utolsó életévében is NFT-ket bocsátott ki, centenáriumi kiállításai közül a legnagyobb szabásút a párizsi Pompidouban rendezték meg. A kiállításról, melynek előkészületeiben még Molnár Vera is részt vett, Cserba Júlia, a művész barátja készített beszámolót.

A december 7-én, 100. születésnapja előtt néhány héttel hunyt el a magyar származású francia alkotó, a generatív művészet úttörő alakja, Molnár Vera. Az 1940-es évek végétől Párizsban élt, meghatározó tagja volt a technológia és a képzőművészet kapcsolatát kutató művészeti szcénának. Rá emlékezik Cserba Júlia, a szintén Párizsban élő művészeti szakember, Molnár Vera személyes barátja.

Első ízben ítélték oda azt a magyar művészek alkotótevékenységét támogató képzőművészeti díjat, amelyet az 1956 óta Párizsban élő festő- és szobrászművész, Stein Anna alapított. Az öttagú szakmai zsűri egyhangú döntése alapján a díjazott Horváth János, miskolci festőművész lett, aki a párizsi Liszt Ferenc Intézetben vette át a díjat.