Interjú

Májusban szinte egy napon kapta meg Az Év Múzeuma 2022 – ICOM különdíját az általa vezetett MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény; és nyílt meg a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben az általa kutatott-kurált Rabul ejtett szabadságok – történetek a Salazar-diktatúrából című kiállítás. Perenyei Monikával beszélgettünk.

Ez a kiállítás – később és még gazdagabb anyaggal – „békeidőben” is megvalósult volna, most viszont fontos üzenet a kortárs ukrán művészek számára: a világ odafigyel rájuk és támogatja őket.

Valamiféle összegzés és nehezen kikerülhető önvizsgálat. Mintha ez volna Puklus Péter szentendrei kiállítása, amely az Egész életemben hazudtam címet viseli. Vele beszélgettünk egy közelgő hosszú elutazás előtt, többek között arról, hogy mi elől és hová megy.

“Generációjának egyik legfontosabb, legkomplexebb, legizgalmasabb alkotójának tartom őt, akinek életműve intellektuálisan is izgat”. Alter Ego címmel május 28-án nyílik Lakner László retrospektív kiállítása a debreceni MODEM-ben. Fehér Dávid kurátorral beszélgettünk.

Liptay Gabriella a KPMG magyarországi marketing- és kommunikációs igazgatója több mint egy évtizede állandóan résztvevője művészeti tárlatok megnyitóinak, kulturális rendezvényeknek. Elkötelezett összekötő az üzleti és a kulturális területek között. A művészeti és piaci terek átjárásáról, egymásra hatásáról; kultúrafinanszírozásról, szponzorációról, partnerségekről beszélgettünk vele.

Decentralizáció, blokklánc, token, kriptovaluta, azaz Web3. A felhasználók a 2017-ben napvilágot látott, az Ethereum kriptovaluta technológiáján alapuló NFT-t, egyedivé tett digitális objektumokat vásárolhatnak. A megoldás felkeltette Barabási-Albert-László világhírű hálózatkutató érdeklődését is, akinek azonban az is fontos, hogy a virtuális tér kapcsolódjon hagyományos művészeti rendszerekhez.

A képzőművészet és a tudományos gondolkodás metszéspontjára helyezi magát a KAJET című folyóirat, amelyet két elkötelezett bukaresti szerkesztő indított el néhány éve. Öt lapszám, vagy inkább kötet jelent meg eddig, de a KAJET máris Európa-szerte ismert. Budapesti tartózkodásuk után beszélgettünk a két szerkesztővel.

Nonfiguratív, organikus-geometrikus alkotásaival a szocreál korában indult fazekas-keramikus-díszlettervező-szobrász szakmai életutat bejárt Kecskeméti Sándorral beszélgettünk.

A nevét legtöbben a Kormányváltásig nem szülök című, szinte mémmé vált munkáról ismerik. Pedig nem geg volt és nem is politikai mozgalom, hanem része Simon Zsuzsi művészi praxisának, amely a testet, a női léthelyzetet állítja középpontba.

Kulturálisan sokrétegű, aprólékos technológiájú, ironikus alkotásai módszeresen mutatnak rá az észlelés megbízhatatlanságára, a világ megismerésének lehetetlenségére. Ezúttal szövegalapú munkáiról és azok aktualitásáról beszélgettünk
.

Mindig izgalmas és fontos helyszín volt a kortárs művészet budapesti térképén, mostanra azonban a jelentősége nagyott nőtt a fullasztóan szűk és szabadsághiányos hazai kulturális színtéren. A Trafó Galéria két munkatársával beszélgettünk.

A tragikusan fiatalon, harminchat éves korában elhunyt művészre egy korábbi intrejúval emlékezünk, mely a Műértő 2017. októberi számában jelent meg.