Szemle

Hárommilliárd euróra becsült vagyonával tavaly júniusi haláláig Heidi Horten a leggazdagabb nő volt Ausztriában. Képzőművészeti gyűjteménye és ékszerkollekciója nemzetközi szinten is a legjelentősebbek közé tartozott;, sorsukról eltérő döntéseket hozott.

Leonora Carrington szűkebb baráti és alkotói körébe tartozott, kevésbé ismert mexikói, magyar származású szürrealista fotós, Kati Horna életművéből látható kiállítás New Yorkban.

Marko Rodics a szocializmus alatt meg nem valósított művek fiktív rekonstrukcóit készíti el. Az Ismeretlen Magyar Művész megtalált vázlatai alapján dolgozik, amelyek a soha el nem készült művek terveit tartalmazzák. Aztán erre a művészre “rábukkan” Kubában is, ebből lesz az Ismeretlen Kubai Művész. Persze mindkettő, sőt, mindhárom ő maga. Többrétegű, bonyolult viszony a múlthoz, a jelenhez.

“Olyan mint egy crazy after!” – súgja oda nekem egy techno-maratonokon edződött, sokat látott barátunk, és igazat kell adnom neki. Az alaphangulat, mintha valami után lennénk. Posztapokaliptikus, mondhatnánk. És valóban sok minden után vagyunk. – A Hollow ‘Aura’ című performansza (vagy előadása?), a Trafóban.

Szombaton új művészeti intézmény nyílik Balatonfüreden, amely messze nemcsak a város kulturális arculatát formálja, hanem példát is szolgáltathat magángyűjtők és önkormányzatok  közcélú együttműködésére.

1987 nyarán Hamburgban egyedülálló „kiállítást” láthatott a nagyérdemű: Luna Luna címmel megnyitotta kapuit a világ első art-vidámparkja. Az eseményt dokumentáló angol nyelvű könyvet a Phaidon jelentette meg az év elején – összhangban a rendezvény újraélesztésére tett erőfeszítésekkel.

A sorozat ma a kortárs magyar rajzművészet egyik
legfigyelemreméltóbb opusza, amely párját ritkító színvonalon kötelezi el magát a figuratív kifejezésmód mellett. Ebből, a mára több mint félszáz darabból álló ciklusból mutat be egy kollekciót a The Space Galéria kiállítása.  

A Collegium Hungaricum Berlin (CHB) és a Fortepan közös anyagából nyílt kiállítás a ’70-es években a Kelet- és Nyugat-Berlinben zajló életről, kiemelt figyelmet fordítva az 1973-ban alapított Magyar Kultúra Háza működésére, illetve az 1973-as kelet-berlini Világifjúsági Találkozóra. A bemutató apropóján beszélgettünk Nagy Mártával, a CHB vezetőjével.

Áll Bázel külvárosában egy Renzo Piano tervezte múzeumépület: a Fondation Beyeler nemcsak Svájc leglátogatottabb kulturális intézménye, de nemzetközileg is jól ismert. Huszonötödik évfordulója jó alkalom, hogy visszatekintsünk a történetére, előzményeire és az alapítójára.

Czene Márta napjaink egyik legjobb hazai festője, aki a klassszikusok tudását bírja, de 21. századi szemmel tekint a képre. Úgy kérdez rá a festészetre, hogy közben igazolja létjogosultságát. Mesterségbeli perfekcionizmusa azonban nem öncél, hanem eszköz, a festészet számára a lehetséges képi nyelvek egyike.

Két kiállítás, három művész a Budapest Galéria zegzugos tereiben. Mindkettő belemegy a test reprezentációjának kérdéseibe, a test, az identitás és szexualitás labirintusaiba. Termékenység és reprodukciós jogok, ember és állat, ösztön és tudat, rítus és mítosz a Lajos utcában, Vékony Dorottya, illetve Hopp-Halász Károly és Dallos Ádám kiállításán.

A Fidesz célja 2010 óta pontosan annak az állapotnak az előidézése volt, amiben most vagyunk. Kimondva-kimondatlanul a független kultúra és művészet eltörlése, lehetőleg végképp. Jól tudták, hogy a kultúrának ez a szegmense milyen erővel bír, ha máshonnan nem, hát a saját fiatalságuk idejéből.