Hirdetés
Hirdetés
— 2023. május 5.

Elfeledett magyar származású szürrealista, Kati Horna kiállítása New Yorkban

A legutóbbi, Cecilia Alemani kurátorsága alatt megvalósult Velencei Képzőművészeti Biennále nyomán is világhírre szert tett Leonora Carrington szűkebb baráti és alkotói körébe tartozott, kevésbé ismert mexikói, magyar származású szürrealista fotós, Kati Horna életművéből látható kiállítás New Yorkban.

Horna Deutsch Katalin néven 1912-ben született Mezőszilason, majd Budapesten nevelkedett felső-közép osztálybeli zsidó családban. 1930 körül Berlinben élt, ahol megismerkedett Bertolt Brechttel, Walter Benjaminnal és Moholy-Nagy Lászlóval. Így – és e mellett – a Bauhaus, a szürrealizmus és a konstruktivista Kassák hatása alatt alkotott. A narratív fotózás iránti szeretete innen is származtatható.

Húszévesen Pecsi József műhelyében is dolgozott, megismerkedett az akkor még Friedmann Endreként fotózó Robert Capával, barátságuk Capa 1954-es haláláig megmaradt. Együtt dolgoztak a spanyol polgárháború alatt is: míg Capa az akciódús csatatérre fókuszált, a visszafogottabb Horna együttérző, látomásos képeket készített a háború által érintettekről, megörökítve többek közt az ostrom alatt álló területeken élő nők mindennapjait.

Amikor Capa Párizsba költözött 1933-ban, követte őt. Itt alkotói figyelme a francia főváros utcáin és kávézóiban látott nyüzsgő élet felé irányult. A French Agence Photo számára készült 1934-es sorozatán már megmutatkozott finom iróniája. Hamarosan a párizsi szürrealisták köréhez is közel került.

Itt ment férjhez José Horna művészhez, akivel Párizs német megszállása miatt Mexikóvárosba költöztek. Az Artnet cikke így idézi fel Horna egyik nyilatkozatát: „Allergiás vagyok arra a kérdésre, hogy honnan származom. Menekültem Magyarországról, Berlinből, Párizsból, és mindent magam mögött hagytam Barcelonában… Amikor Barcelona elbukott, nem tudtam visszamenni a dolgaimért, újra elvesztettem mindent. Egy ötödik országba, Mexikóba kerültem, a nyakamban a Rolleiflexemmel, semmi mással.”

Kati Horna: Subida a la Catedral, Barcelona, 1938/1960. Fotó: Ruiz-Healy Art

Az 1930-as évek Mexikóvárosának lázas kulturális közegében Leonora Carrington, Remedios Varo és Kati Horna – a három európai emigráns művész – közeli barátokká és alkotótársakká váltak. Amellett, hogy mindhárman a háború és üldöztetés elől menekülve érkeztek Mexikóba, közös érdeklődésük volt a spiritualizmus, a boszorkányság, az alkímia és a tarot – amiből máig megdöbbentő erejű műalkotások készültek.

Ennek ellenére örökségük nem egyformán maradt fenn: míg az elmúlt években Carrington és Varo ismerős nevekké váltak a nők szürrealizmusban betöltött szerepének vizsgálatakor, Horna alakja homályban maradt.

A New York-i Ruiz-Healy galériában rendezett mostani kiállítás elsősorban Horna Mexikóban végzett művészi törekvéseire összpontosít, de a tárlat szervezői fotóriporteri és háborús élményeit állítják az életmű megértésének és bemutatásának középpontjába.

„Kati fotóriporteri munkássága mögött gazdasági függetlenségének megteremtése és politikai meggyőződésének artikulálása állt” – nyilatkozta Patricia Ruiz-Healy a galéria vezetője, a Kati Horna: In Motion című kiállítás szervezője. A tárlat Horna munkáinak első komolyabb önálló kiállítása az amerikai metropoliszban. Az 1930-as évektől az 1960-as évekig készült fényképeket gyűjti össze, ablakot nyitva Horna alkotói világára, mely tele van misztikával és veszteséggel.

A mexikói fotókon számos visszatérő szimbólum látható: babák és maszkok (köztük halotti maszkok), szürrealista és okkult képek, valamint a barátok élete: Leonora Carrington, Remedios Varo és más korabeli művészek és színészek mindennapjai is megelevenednek a képeken.

Több kísérleti jellegű alkotás, fotómontázs és kollázs is szerepel a kiállításon. Carrington különösen sok képen látható, és nemcsak Horna modelljeként, hanem múzsájaként is megjelenik. Az olyan kép- és sorozatcímek ellenére, mint például az Óda a nekrofíliához, a fotók derűt és játékosságot is sugallnak.

Kati Horna: Leonora, Az óda a nekrofíliához című sorozatból (Ode to necrophilia), 1962 Vintage Silver gelatin print

Horna 2000-ben bekövetkezett haláláig Mexikóban élt, és folyamatosan dolgozott. Az életmű ismeretlensége annak tudható be a galerista szerint, hogy Kati Horna munkái nem kerültek be a műpiacra, archívumának nagy részét a spanyol kormánynak és egy mexikóvárosi kutatóintézetnek adományozta. Alakja 2021-ben került újra előtérbe, amikor a MoMa (Metropolitan Museum of Art) Surrealism Beyond Borders című kiállításra beválogatták néhány munkáját.

A New York-i kiállítás május 19-ig tekinthető meg.