Darányi György

Berény Róbert híres Bartók-portréjának több mint egy évszázados, kalandos vándorlása idén Bázelben ért véget. A festmény, amely az első világháború idején tűnt el, évtizedekkel később váratlanul került elő az Egyesült Államokban, majd hosszú jogi és öröklési procedúrát követően a Paul Sacher Alapítványhoz került. A legújabb fejlemény szerint immár véglegesen az alapítvány tulajdona. Ez azt is jelenti, hogy a modern magyar festészet e fontos alkotása előtt újra megnyílhat az út a nyilvános bemutatás felé – és remélhetőleg néhány éven belül Budapesten is látható lesz.

Miközben a nemzetközi műtárgypiac továbbra is ingatag, a világ legjelentősebb kortárs művészeti vására ismét bebizonyította, hogy folyamatos megújulással képes megőrizni vezető szerepét – és hogy a művészet köré szerveződő személyes élmény továbbra is pótolhatatlan.

Idén is színes és gazdag volt a legpatinásabb kortárs képzőművészeti vásár felhozatala. Jövőre egy új, Art Basel Qatar néven futó rendezvény is napvilágot lát, így egy ötödik vásárral bővül a svájci márka. A hír vegyes fogadtatásban részesült, a gazdag arab emirátus ugyanis aligha tekinthető a szabadság és az emberi jogok hazájának, annál több viszont a milliárdos.

Június 13. és 16. között rendezték meg a svájci Bázelben a művészeti vásárok etalonja, az 1970-ben életre hívott Art Basel 2024-es kiadását. Az eseményről a helyszínen élő, a vásárt minden évben felkereső szerzőnk, Darányi György számolt be.

A vásár városában élő szerzőnk hosszú ideje kíséri figyelemmel az Art Basel eseményeit. Idei helyszíni beszámolója a múlt hét végén zárult eseményről többek közt kiemeli a két szekcióban is helyet kapott magyar galéria, az acb standjait.

Áll Bázel külvárosában egy Renzo Piano tervezte múzeumépület: a Fondation Beyeler nemcsak Svájc leglátogatottabb kulturális intézménye, de nemzetközileg is jól ismert. Huszonötödik évfordulója jó alkalom, hogy visszatekintsünk a történetére, előzményeire és az alapítójára.

A kimentett művek közül ötvenet Bázelben mutatnak be Született Ukrajnában címmel, míg a többinek a genfi Musée Rath nyújt menedéket az Alkonyattól pirkadatig című kiállításon.

Bázelben két kiállítás is a nácik által elfajzottnak minősített művek sorsával foglalkozik. Az egyik azzal a műtárgycsoporttal, amelyet éppen a bázeli intézmény vásárolt meg 1937-ben.

Az oroszok, ha nem is a spájzban, de még bőven Svájcban vannak. Ha nem is szem előtt, de a háttérben igenis vásárolnak az agresszor ország gazdagjai. Ez is kell ahhoz, hogy a műkereskedelem felső szegmense ne érezze meg a válságot és a pandémia előtti nagyságrendek körül mozogjon. De mi történik más szinteken? Beszámoló az Art Baselről.