Básthy Ágnes

Horváth Mátyásnak, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet Tanszék hallgatójának mesterszakos diplomamunkája, bár egy kisebb volumenű kiállításról van szó, mégis kiemelkedőnek mondható: aktuális és fontos kérdéseket feszeget kiérlelt elképzelésekkel és üzenettel.

Egymásba oldódva – Endokrin rezsimek címmel különleges kiállítás látható március 2-ig a Trafó Galériában. Az egymástól látszólag távol eső területeket összekapcsoló tárlat művészeti alkotásokon keresztül vizsgálja a hormonok életünkre gyakorolt hatását. A nem mindennapi vállalkozást szociológia-elméleti nézőpontból elemzi az alábbi írás.

A Kassák Múzeumban október végéig tekinthető meg a tavalyi Kassák kortárs művészeti díj nyertesének kiállítása, mely a munkavégzés miatti elvándorlást jeleníti meg. Fabricius Anna egy érzékeny, huszonegyedik századi munkás-reprezentációt mutat be egyfelől a globalizáció, a technológia, másfelől a magánélet szempontjából.

Az öregedés méltóságteljes elfogadása és megélése a táncmozdulatokban rejlő kecsesség s öröm tolmácsolásával különleges élményt nyújt. Ennek lehetnek tanúi Börcsök Boglárka és Andreas Bolm The Art of Movement, valamint Figuring Age című, az aqb project space-ben előadott munkáinak köszönhetően, melyekről Básthy Ágnes írt kritikát.

Az élőlények és az ökoszisztéma sokféle kapcsolódására hoz példákat, egyben vonja azokat következetes kritika alá ez a kiállítás. Megjelenik benne a többi közt a luxusipar, a hadiipar, vagy az ipari állattartás.

“Olyan mint egy crazy after!” – súgja oda nekem egy techno-maratonokon edződött, sokat látott barátunk, és igazat kell adnom neki. Az alaphangulat, mintha valami után lennénk. Posztapokaliptikus, mondhatnánk. És valóban sok minden után vagyunk. – A Hollow ‘Aura’ című performansza (vagy előadása?), a Trafóban.