fotó

Halas István fotográfus saját életének helyszíneit, hangulatait és főként szereplőit fotózta évtizedeken át. Mi sem áll távolabb tőle, mint a nosztalgia, képei mégis úgy fájnak, mint annak a felismerése, hogy az idő nem fordítható vissza.

A héten Budapesten, a MOME-n tart előadást Jörg Colberg, aki többek között olyan fotográfusi gyakorlatokat kutat, amelyek segítenek fenntartani a neoliberális kapitalizmus óriási társadalmi egyenlőtlenségeit. A Vaterland című új kötete a közép-európait jelent a személyes emlékezet és a mai, aggasztó társadalmi jelenségek tükrében vizsgálja.

A Szent Gizella kultuszát építgető Veszprém fontos kortárs művészeti kiállítóhelyén, a Művészetek Házában női művészek és nőművészek kerültek előtérbe ezekben a hónapokban. Szemléletváltás vagy megfelelési vágy az európai uniós értékrendnek? Esetleg magától értetődő döntések, választások?

Zuzana Pustaiova One Day Every Day című kiállítása a ránk kényszerített és kényszeressé váló rutinokról szól, a mechanikus tennivalókról, elvárt magatartásokról, amelyek belépőt jelentenek a normakövető életbe, miközben ritkán tesszük föl a kérdést: ezt mind tényleg muszáj csinálni?

Képzeljünk el egy vihart, amely megváltoztatja bolygónk mágneses mezejét, elpusztítja az elektromos hálózatokat és így a teljes digitális technológiát. A  Napvihar X című kiállítás ennek a lehetséges traumának a feldolgozására keres megoldásokat a Mymuseum Gallery-ben, még április 20-ig. 

A Sony World Photography Award idei nyertesének egy olyan képet jelöltek, amelyet AI készített. Ezt maga a művész, Boris Eldagsen hozta nyilvánosságra. Mint mondta, vitát szeretne indítani arról, hogy a mesterséges intelligencia hogyan változtatja meg azt, amit a fotográfiáról, a művészetről, a képről, a látásról gondolunk.

A mesterséges intelligencia elérhetővé válása megosztja a témával foglalkozókat: az egyik oldalon egyszerűsödő, könnyebb jövőt vizionálnak, a másik oldalon az emberi gondolkodás elsorvadásának és a kultúra elvesztésének lehetőségét jövendölik.

A Collegium Hungaricum Berlin (CHB) és a Fortepan közös anyagából nyílt kiállítás a ’70-es években a Kelet- és Nyugat-Berlinben zajló életről, kiemelt figyelmet fordítva az 1973-ban alapított Magyar Kultúra Háza működésére, illetve az 1973-as kelet-berlini Világifjúsági Találkozóra. A bemutató apropóján beszélgettünk Nagy Mártával, a CHB vezetőjével.

Számos jelentős fotográfus kötődik Szentendréhez és környékéhez, ezért is kapott helyet a Vajda Múzeum épületében a Ferenczy Múzeum Centrum új kiállítóhelye, amely kifejezetten a fotográfiának dedikált hely. A PhotoLab második éve mutat be új fotóprojekteket. A vezetőjét, Kopin Katalint kérdeztük a helyről és saját kurátori gyakorlatáról.

A Gagosian, amely egyike a világ blue chip kereskedelmi galériáinak, a DALL-E nevű alkalmazás által létrehozott képeket mutat be Bennett Miller filmkészítő legújabb kiállításán.

Havannában, a Calle G és a Paseo del Prado útvonalán, van egy nagyjából hétszáz méteres szakasz. Az egyik olyan hely a városban, ahol a kormányzat engedélyével Wi-Fi hotspot működhet.

Hazatérés szimbolikusan és valóságosan is: Szabó Benke Róbert fotográfus visszaköltözött Szabadka mallé, Törökkanizsára. Itt pedig életre keltett egy helyet és a Kulturna Zona most eleven, rendszeresen kiállításokat és eseményeket szervező kulturális térré vált. És szép lassan kiderült, hogy Bácskában egyre izgalmasabb folyamatok zajlanak.