Bihari Ágnes

Fajgerné Dudás Andrea Merülés című kiállításának vásznai a férje, János halála utáni hónapokban készültek. A budapesti Deák Erika Galériában látható tárlatról a művésszel és a galéria tulajdonosával beszélgettünk: hogyan lett az időről szóló kiállítási tervből egy egészen más anyag, mit jelent a víz a képeken, és miért nem szükséges a nézőnek feltétlenül ismernie a háttértörténetet.

Címkézőgép, betűlámpa, bélyegző – szokatlan eszközökkel születtek új művek a Vízivárosi Galéria játékos kurátori kísérletében. Fodor Balázs tíz képzőművészt kért fel arra, hogy sorsolással kapott médiumukból kiindulva gondolják újra a szöveg és a kép kapcsolatát. A végeredmény a Szavaink súlya című, november 27-ig látogatható tárlaton látható.

A japánpapír egyszerre lehet könyv, lámpás, esőkabát, szamurájfegyverzet, legyező vagy akár többméteres szélzsák – miközben művészeti alkotások hordozójaként is évszázadokon át meghatározó szerepet töltött be. A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum új kiállítása, melynek középpontja egy évtizedekig raktárban rejtőző, Xántus János expedíciójáról származó papírminta-gyűjtemény, bemutatja, hogyan lett a növényi rostokból készült papír a japán kultúra egyik sokoldalú és különleges anyaga.

Húsz év egy kortárs galéria életében önmagában is teljesítmény. Az INDA Galéria 2006 óta működik, átvészelve gazdasági válságot, világjárványt, változó támogatási viszonyokat és a szűk hazai műtárgypiacot. A jubileumi kiállítás apropóján arról beszélgettünk a galéria vezetőivel és művészeivel, mitől maradhat életképes egy galéria, és hogyan lehet egyszerre közösséget és piacot építeni.

Húsz évvel az indulása után kiállítás idézi meg a 15 éve megszűnt Boulevard és Brezsnyev Galériát. A Király utcai legendás kultúrbazár egyszerre volt galéria, klub, közösségi tér és művészeti kísérlet – egy sokszínű, szabad közeg, amelynek igazán azóta sem született utódja.

Látványos fényekkel töltik meg a Margitsziget Rózsakertjét azon az ingyenes szabadtéri fényművészeti tárlaton, amelyen hazai és nemzetközi alkotók installációi várják az érdeklődőket augusztus 22-ig, este fél kilenc és éjjel egy óra között.

A Molnár Ani Galéria immár szokásos nyári csoportos kiállítása a texere címet viseli, és a művek sora a szöveg fogalma köré szerveződik. A szeptember 11-ig látogatható színes anyag egyik kurátorával, Balogh Imolával beszélgettünk.

A kiállítás többségében kelet-európai műveket vonultat föl, sok iróniával, humorral és jól érzékelhető pesszimizmussal. Koncepciója: intellektuális csemege, kissé talán túlbonyolított alternatív bejárási útvonalakkal. A Black Mirror. A jövő hosszú árnyéka című tárlat két kurátorral, Kálmán Borbálával és Készman Józseffel beszélgettünk.

Majdnem négy évtizeden át csak néhányan láthatták Jávor István 1980 és 1985 között Erdélyben készült fotóit. A Ceaușescu-korszak hétköznapjait dokumentáló sorozatból tavaly könyv, idén pedig kiállítás született a FUGA-ban. A fotográfussal arról beszélgettünk, miért maradt ennyi ideig rejtve ez a különleges anyag, és mit lát ma azokban az arcokban és történetekben, amelyeket fiatalon megörökített.

Nők emelnek a magasba egy férfit Simon Zsuzsi új videómunkájában. A mozdulat egyszerre idézi fel az edzőtermek világát és a hétköznapi helyzeteket, amelyekben a nők érzelmi, mentális vagy fizikai terheket visznek egymás mellett. A Kisterem galériában látható Kitart. Felemel. Összetart. személyes történetekből, interjúkból és közös gyakorlatokból épül fel, miközben a testi erő és a női közösségek megtartó tapasztalatát vizsgálja.

Huszonötezer üvegnegatív és több százezer arc a trianoni határokon innen és túlról. Bata Tímea kurátorral a Néprajzi Múzeum legújabb fotótörténeti szenzációjáról beszélgettünk: hogyan vált egy száz évvel ezelőtti kényszerű gyűjtőmunka szinte megrendítően éles élménnyé, és miért érdemes belenéznünk a régmúlt fotográfusainak vágatlan valóságába.

Alkotók és alkotások minden korláton, gátláson és ráción túl. A Capa Központ kiállítása egyszerre felkavaró és elementárisan izgalmas vizuális utazás a művészet peremvidékére: árvaházból induló önarcképmániás fotós, bőröndökbe varrt kubai sorsok és erotikus kollázsokból épített dohányzóeszközök mesélnek arról, hogy a „nyers művészet” nem stílus, hanem létállapot.