Bihari Ágnes

Nők emelnek a magasba egy férfit Simon Zsuzsi új videómunkájában. A mozdulat egyszerre idézi fel az edzőtermek világát és a hétköznapi helyzeteket, amelyekben a nők érzelmi, mentális vagy fizikai terheket visznek egymás mellett. A Kisterem galériában látható Kitart. Felemel. Összetart. személyes történetekből, interjúkból és közös gyakorlatokból épül fel, miközben a testi erő és a női közösségek megtartó tapasztalatát vizsgálja.

Huszonötezer üvegnegatív és több százezer arc a trianoni határokon innen és túlról. Bata Tímea kurátorral a Néprajzi Múzeum legújabb fotótörténeti szenzációjáról beszélgettünk: hogyan vált egy száz évvel ezelőtti kényszerű gyűjtőmunka szinte megrendítően éles élménnyé, és miért érdemes belenéznünk a régmúlt fotográfusainak vágatlan valóságába.

Alkotók és alkotások minden korláton, gátláson és ráción túl. A Capa Központ kiállítása egyszerre felkavaró és elementárisan izgalmas vizuális utazás a művészet peremvidékére: árvaházból induló önarcképmániás fotós, bőröndökbe varrt kubai sorsok és erotikus kollázsokból épített dohányzóeszközök mesélnek arról, hogy a „nyers művészet” nem stílus, hanem létállapot.

Színes és kreatív kiállítás egy színes és kreatív világról. Mit vesz észre a trópusi kulisszák mögött egy olyan szobrász, akit az outsider művészet érdekel, és egy olyan festőnő, akit a közösségi alkotás vonz? A Gwizdala Dáriusz és Hoffmann Delilla képzőművészek több hónapos zanzibári útja során feltérképezett vizuális világ egy szelete a 1111 Galériában tekinthető meg.

Neurodiverzitás, maszkolás, atipikus idegrendszer, hiperfókusz, felnőttkori diagnózis, érzelemszabályozás: egyre gyakrabban hallott-olvasott fogalmak. E szavak és kifejezések ismeretétől az önismeretig és önelfogadásig vezető út azonban elég hosszú – és akkor a társadalmi elfogadás, szakszóval inkluzivitás gyakorlatának elterjedéséhez kellő időt még nem is említettük. A Budapest Galéria átgondolt és érzékenyítő, 2026. február 1-jéig látható kiállítása fontos ismereteket terjeszt, miközben valódi művészi élményt nyújt.

A kilencvenes évek végének legendás frankhegyi technobulijain ő festette fénnyel a hegyoldalt, miközben a lemezjátszóknál is ő állt. Azóta Berkes Dorka – alias DJ Dork – egyszerre maradt DJ, light artist és festő, aki ma már a fény és a lélek kapcsolatát kutatja. Az underground techno gyökereitől a buddhista szemléletig ívelő pályája nemcsak egy korszak krónikája, hanem egy olyan nőé is, aki a zene, a vizualitás és a szellemiség határterületein teremtett saját univerzumot.

A szentendrei MűvészetMalom – a Ferenczy Múzeumi Centrum tagintézménye – Minduntalan című kiállítása Krasznahorkai László életművének kulcsmotívumai köré szerveződik; célja, hogy az író következetesen épülő prózájának összetettségét, kapcsolódásait, az emberi lét alapjait érintő kérdésfeltevéseit az érdeklődő látogatók számára a képzőművészettel összekapcsolva átélhetővé tegye. Az ötletgazdag kiállítás kurátorával, Szilágyi Zsófia Júliával beszélgettünk.

Nagyszabású, nagy hatású, különleges. Intellektuális kíváncsiság és szellemi nyitottság kell hozzá – és elég sok idő, mert a budapesti volt Merlin Színházban október 26-ig látogatható Binálé című kiterjesztett médiaművészeti biennálé összetett és sokarcú. A több ismert nemzetközi alkotó műveit is magába foglaló kiállításról a helyszínen a főkurátorral, Lukács Violával beszélgettünk.

A Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteménye 2023-ban érdekes sorozatot indított el: új – vagy viszonylag új – szerzeményeit gyűjteményi kontextusban és kortárs művészeti párhuzamokkal együtt, egy-egy gondolatkör köré épített kiállításokon mutatja be. A sorozatban az ötödik, Rövidülő idő című tárlatukon Bodor Kata Júlia főmuzeológus kalauzolt minket, aki a Grafikai Gyűjtemény vezetőjével, Bódi Kingával együtt a mostani kiállítás kurátora.

A veszprémi f|x|r galéria kis méretű négyzetes terében még szeptember közepéig ott áll egy dobkészlet ütőkkel, amelyekkel a látogató akkora zajt csaphat, amekkorát csak akar, és közben az ütéseinek fekete-fehér látvánnyá alakuló cikázását nézheti a falakon. A Noisebox (zajdoboz) című mű alkotója Kitzinger Gábor, akivel nem csak erről, hanem sok minden másról is beszélgettünk. Az interjút beragyogta a fény, átvitt és valós értelemben is.

Kíváncsi arra, hogy Európa egyik legfontosabb művészeti központjában miket tartanak kiemelkedően jó kortárs műveknek? Franciaországról van szó, ahol nagyságrendileg több pénz és figyelem jut kortárs művészetre, mint nálunk, és ahol feltehetően kisebb a szakadék (ha van egyáltalán) a hivatalosan támogatott művészet és a politikailag akár kényelmetlennek számító műveket létrehozó művészek között.