kortárs

Anahita Rezvani-Rad iráni művész Say Their Names címmel az iráni rezsim által az ősz óta tartó tüntetésekben meggyilkolt áldozatokra emlékező installációt helyezett el a múlt hét végén a Tate Modern előtt. A Tate Modern melletti kerítésére kötözött, távolról akár karácsonyi…

A brazil Adriano Pedrosa lesz a kurátora a következő, 2024-ben megrendezendő Velencei Képzőművészeti Biennálénak. A közlemények kiemelik, hogy személyében először érkezik a déli félgömbről származó kurátor a legnagyobb kortárs művészeti esemény élére.

Az angol válogatott és a Chelsea szélsője, Raheem Sterling a brit múzeumi színtér egyik zászlóshajójával kezd közös projektbe. A londoni National Portrait Gallery és a futballsztár alapítványa hátrányos helyzetű fiatalokkal dolgozik együtt és a művészet eszközeit használja.

Közel hetven művész százharminc alkotásából áll össze a Patron idei katalógusa. Ez a művészeti vásár minden évben a fiatal művészeket tömörítő FKSE-t támogatja.

A frissen nyilvánosságra került rangsorok hű képei a globális szcéna változásainak, ugyanakkor az elmúlt évek turbulens változásai után némi stabilizálódásról tanúskodnak

Hét hónap után bezárt a Velencei Képzőművészeti Biennále. A jelentések szerint több mint nyolcszázezer látogatót hozott be a világ talán legismertebb kortárs képzőművészeti eseménye. A különböző preview-eseményeket pedig további 22.500 látogató kereste föl.

A világsztárnak is nevezett kínai képzőművész és aktivista önéletrajzi könyvet jelentetett meg 1000 év öröm és bánat címmel. A történelem hömpölygő folyamára, s benne a magával sodort emberi sorsokra utaló sor apja, Aj Csing egy verséből való; a könyv pedig bemutatja, hogyan termelte ki Kína XX. századi történelme a XXI. századra Ai Weiweit.

Bert Danckaert PhD kutatásához készült fotósorozata nem úgy sikerült, ahogy előre tervezte.  Tapasztalatait egy különös, szakmai és irodalmi szövegeket ötvöző kisregényben tárja az olvasó elé. Az első és második rész után a harmadik részt közöljük. Kudász Gábor Arion fordítása.

Konfliktusokkal terhelt volt a documenta fifteen, Európa talán legjelentősebb kortárs művészeti nagyeseménye a németországi Kasselben. Három szakemberrel ültünk le beszélgetni, hogy értékeljük a média szerepét a konfliktusokban, beszéljünk a németországi és részben a hazai recepcióról, a “látogatói élményről”, a saját tapasztalataikról.

A kasseli documenta eddigi talán legviharosabb kiadása volt az idei, amely június közepén nyílt és szeptember végével fejeződött be. Pedig voltak konfliktusok korábban is, mint ahogy maga a documenta sem probléma nélküli intézmény. A sajtóban a viharok elnyomták mindazt, ami száz nap alatt Kasselben még történt. De mi is történt?

November 19-ig tekinthető még meg Gink Sára önálló, DLA kutatását összegző artistic research kiállítása a Fészek Művészklubban, ahol archívumok és interjúrészletek segítségével villantja fel annak az organikus kapcsolatnak egy szeletnyi fragmentumát, amely az 1970-es és ’80-as években szorosan fennállt a helyszín és a kísérleti textilművészet alkotói között.

Tucatnyi kortárs művészeti esemény maradt el Oroszországban az Ukrajna elleni háború megindítása óta. Ez az egy azonban, úgy hírlik, a hivatalos ízlést is megjelenítette volna. Mégsem kerülhet rá sor.