Gellér Judit

A mesterséges intelligencia elérhetővé válása megosztja a témával foglalkozókat: az egyik oldalon egyszerűsödő, könnyebb jövőt vizionálnak, a másik oldalon az emberi gondolkodás elsorvadásának és a kultúra elvesztésének lehetőségét jövendölik.

A bécsi Kunsthistorisches Museum Szín fekete-fehérben – Josef Löwy fotográfiai forgószínpada (1888-1891) című kamarakiállítása olyan fotográfiai invenciókat mutat be, melyek elvezettek ahhoz, hogy a festmények reprodukálása új, önálló szakmává válhatott.

A fa kultúrhistóriáját, művészeti reprezentációjának történetét tekintette át az a most zárult kiállítás a Belvederében, amely az antropocén korszak küszöbén túl arról is beszélt, mit veszíthetünk, ha nem látjuk meg a fákban a saját tükörképünket.

A vajdasági Újvidék a litvániai Kaunas és a luxembourgi Alzette társaságában Európa Kulturális Fővárosa volt. Egy olyan országban, amely az EU felé törekszik, de ahogy a ’90-es évek délszláv háborúiból felgyógyul, most mintha távolodna is ettől a céltól. Benyomások az újvidéki EKF-projektről, jóval Pécs után, nem sokkal Veszprém előtt.

Pozsonyban most egymás mellé került sok minden. Két rendezvény, a Fotóhónap és az OFF Bratislava, pár olyan kép, amelyeknek nem kellett volna, sok olyan is, amelyeknek jót tett egymás kontextusa, és néhány probléma, amely még sajnos sokáig velünk marad itt, Európában.

Félelmetes belegondolni, hogy mennyi mindent nem tudunk befolyásolni. Csontó Lajos képein figyelemre sem méltatott apróságokra irányul a figyelem. Mozzanatok, esetlegességek, egybeesések, amelyek új események láncolatát indíthatják el, de legtöbbször nem indítanak el semmit. Felidéznek viszont valamit, ami nem más, mint a múló idő.

A kritikus és mindig aktuális témákkal dolgozó nyolcadik hamburgi Fotótriennále idei központi hívószava, a currency, azaz valuta, a fotográfia mint tőke témakörét járta körül tizenkét kiemelt és ötven szatelitkiállítással.

Nem azért ültetünk növényeket, gyűjtünk otthon szelektíven, viszünk vászontáskát a bevásárláshoz, járunk biciklivel, mert trendi, hanem azért, mert hiszünk abban, hogy a kis lépések is fontosak. A művészek kis lépései is. Van, aki lép és van, aki nem.

Azok az ukrán fotográfusok, akik az utóbbi években az ottani kortárs tendenciákat képviselték, most többnyire óvóhelyekről, a támadások szüneteiben készült képeiket publikálják. De kik ők és mit reprezentál a művészetük?