Szemle

A fajok tömeges pusztulása és a globális felmelegedés lokálisan lehatárolhatatlan, kísérteties zónaként mindnyájunkat fenyeget.
Horváth Márk filozófus írása Dezső Tamás művéről.

64 éves korában meghalt Erwin Olaf holland fotós, akinek szürrealista helyzetekben, élő modellekkel készült finoman megvilágított képei egyaránt szerepeltek a divatmagazinok oldalain és a művészeti múzeumok és galériák tereiben – többek közt a debreceni Modemben is.

Nem először és bizonyára is nem utoljára történik meg az, hogy egy művészetében következetes, építkező, szellemi szabadságáért és művészi víziójáért az anyagi biztonságról – de legalábbis egy kényelmesebb életről – lemondó alkotónak az életműve utolsó éveiben vagy halála után fénylik fel igazán. Akkor lesz szélesebb körben ismert és keresett, műveinek akkor lesz magas az ára, amikor ezt a művész már nem, vagy csak nagyon rövid ideig tudja élvezni.

Az egykori Jugoszláviában született, 77. életévében lévő szerb performanszművész legmegrázóbb akcióit elevenítik fel a brit fővárosban.

Nemcsak megmosolyogtató és elgondolkodtató stilizált kerek és buja figurái, hanem az amerikai katonák által elkövetett Abu Ghraib-i fogolytáborban történt kínzások megfestőjeként is világhírű volt a 91 éves korában tegnap elhunyt kolumbiai művész, Fernando Botero.

A Hamburg graffitikultúráját körbejáró kiállítás sokkal többről szól, mint a város „színessé válásáról”: az előző évezred utolsó két évtizedének európai szubkulturális korrajzát és életérzését mutatja be.

„Mindig is a provokáció, a botrány, a polgárpukkasztás vitte előre a művészet összes formáját. A provokáció hiánya a jólfésült, konformista szalonművészet, amelynek egyik irányzata az itt »cukiságnak« nevezett minőség.”

A karibi szigetország új büntető törvénykönyve előírja, hogy a kubai állampolgárok két évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók, ha a közösségi médiában a kormányt kritizálják, független kulturális tevékenységekhez külső finanszírozást fogadnak el, vagy olyan tevékenységekben vesznek részt, amelyek a kormányzati műveletekbe való beavatkozásnak tekinthetők.

Breuer Marcell építész fia eladja a Massachusetts állambeli Cape Codban épült családi nyaralót, mely egyben a világhírű építész földi maradványainak is végső nyughelye. Egy alapítvány gyűjtést szervezett, hogy szakmailag biztos kezekbe kerülhessen, és eredeti, közösségépítő funkcióit is megőrizhesse a különleges, a Bauhaus Gesamtkunstwerk-eszményét megvalósító ingatlan.

Nyárutó és őszelő határán – midőn, ahogy megy „a nevetős”, és jön a másik „komolykodva” – számos letisztult gondolat születhet akár múltról, származásról, hovatartozásról, családról. Ezekhez találni inspirációt eheti ajánlónk programjai között.

„Nem vágom miért, de nagyon megható volt ez a kiállítás! Gratulálok! Petőfi for President!” „Rosszindulatú az egész kiállítás, megint volt egy ürügy, hogy a sajátjainkat leszóljuk. Szégyen!” Milyen fotókiállítás az, amely ennyire ellentétes érzelmeket (és vendégkönyv-bejegyzéseket) tud kiváltani a látogatókból?

A Lehetőségek Tere fiatalokat megcélzó kulturális-oktatási program és közösségi tér, mely 2021. szeptembere óta működik Budapesten, a VIII. kerületben, a Práter utca 63. alatt. Az indulás óta eltelt két évben kialakult egy határozott programkínálat és megszerveződött egy közösség, melynek célja, hogy kérdések felvetésére ösztönözzön a világ működésével kapcsolatban.