társadalom

A Louis Vuitton Alapítvány, a Picasso Nemzeti Múzeum és a Victor Hugo-ház is zárva tart a zavargások miatt. A döntés több párizsi múzeumot, művészeti intézményt és galériát érint.

Hogyan reagált a kortárs művészeti szcéna a művészi szabadság fokozatos beszűkülésére, és mit árulnak el a szakma ellenállási és alkalmazkodási stratégiái az elmúlt másfél évtizedről? Menesi Attila DLA értekezése a 2013 és 2027 közötti magyarországi időszak kultúrpolitikai folyamatait, a művészeti intézményrendszer átalakítását és a szakmai közeg reakcióit vizsgálja.

Művészettörténészek kezdeményezésére, a Bohus–Lugossy Alapítvány támogatásával társadalmi összefogás indult, hogy Lugossy Mária Forradalom Lángja című emlékműve visszakerüljön eredeti helyére, a Parlament elé – adta hírül az Alapítvány.

A józsefvárosi tűzfalaktól A cigány művész szorongásán át a roma etnofuturizmusig Oláh Norbert számára a művészet egyszerre személyes tapasztalat, társadalmi reflexió és aktivizmus. Új kiállítása szeptember 25-éig látható a budapesti Apolló Galériában.

Az idén 88 éves legendás amerikai fotográfus kilenc hónapon át dokumentálta a New York-i World Trade Center romjainak eltakarítását. Az Aftermath című sorozat képei ma már a szeptember 11-i terrortámadások egyik legfontosabb vizuális történelmi dokumentumát jelentik.

Ki fogadott el ösztöndíjat? Ki állított ki egy adott intézményben? Kinek vásárolta meg a műveit egy állami gyűjtemény? Ki vállalt szerepet egy vitatott szervezet működésében? Ki maradt távol? Ki szólalt meg, és ki hallgatott? A Kulturális Együttműködési Index ezekre a kérdésekre nem morális vagy politikai, hanem strukturális nézőpontból tekint.

Festmények kerülnek elő szemétkupacokból, milliárdos perek zajlanak Modigliani-képek miatt, a mesterséges intelligencia pedig már a műkincsnyomozók munkáját is segíti. A második világháború után nyolc évtizeddel sem zárult le a nácik által elrabolt műalkotások visszaszolgáltatása: az ügyeket ma már nemcsak a történelem, hanem az idő múlása, a felbecsülhetetlen piaci érték és az egyre összetettebb öröklési viszonyok is nehezítik.

A franciaországi Luma Arles intézményben megrendezett Correspondences című kiállítás a filmalapú együttműködés első nagyszabású európai bemutatója.

„Volt idő, amikor volt jövőképünk, és a kreatív iparágakat a bankszektor után a második legfontosabb gazdasági területként ismerték el. Erre kellene visszatérnünk, mert ez szól a fiatalokhoz, táplálja a kalandvágyukat és tükrözi a társadalom találékonyságát” – fejtette ki az indiai születésű brit művész.

Majdnem négy évtizeden át csak néhányan láthatták Jávor István 1980 és 1985 között Erdélyben készült fotóit. A Ceaușescu-korszak hétköznapjait dokumentáló sorozatból tavaly könyv, idén pedig kiállítás született a FUGA-ban. A fotográfussal arról beszélgettünk, miért maradt ennyi ideig rejtve ez a különleges anyag, és mit lát ma azokban az arcokban és történetekben, amelyeket fiatalon megörökített.

Thalész szerint az őselv a víz: minden víz, és minden vízből lesz – utal Arisztotelész Metafizikájában az első filozófusra, aki nem mitikus ősökkel, hanem egy anyag megjelenésével magyarázta a világ eredetét. Ma a kortárs képzőművészet és a kritikai elmélet is határozottan a folyékony ősanyag felé fordul: napjainkra a thalészi kozmológia radikális, poszthumanista, sőt feminista irányt vett.

Ki végzi a kortárs művészeti intézmények működéséhez szükséges háttérmunkát, és milyen feltételek között lehet belépni a szakmába? A Magyar Képzőművészeti Egyetem mesterszakos hallgatóinak diplomaprojektje, a Lelkes gyakornokot keresünk! a gyakornoki rendszer láthatatlan struktúráit vizsgálja a kortárs művészetben.