Szemle

Az alkotó egó felszámolása, apahiány mint kulturális szimptóma, Erdély Miklós újraaktivizálása, Herczeg Klára-díjazottak, a művészfeleség vázlatfüzete és Komoróczky vizuális dalciklusa – megannyi látogatásra érdemes kiállítás heti válogatásunkban.

Életének 98. évében elhunyt az 1928-ban Budapesten született Márkus Anna, azaz Anna Mark. A párizsi emigrációban világhírűvé vált művészgeneráció tagja volt a 2020-ban eltávozott Reigl Judit és a három évvel később, 99 évesen meghalt Molnár Vera is. Anna Mark alakját az őt személyesen ismerő, szintén Párizsban élő Cserba Julia művészettörténész idézi fel.

Színes és kreatív kiállítás egy színes és kreatív világról. Mit vesz észre a trópusi kulisszák mögött egy olyan szobrász, akit az outsider művészet érdekel, és egy olyan festőnő, akit a közösségi alkotás vonz? A Gwizdala Dáriusz és Hoffmann Delilla képzőművészek több hónapos zanzibári útja során feltérképezett vizuális világ egy szelete a 1111 Galériában tekinthető meg.

Kézi vezérlésű kötés, barokkos formatobzódás, perinatális veszteség, multiszenzoriális élmény, színes fényérzékenység – aktuális ajánlónkban.

A Horizont Galéria január 21-ig megtekinthető Spread The Field című kiállítása Ciprian Mureşan és Széll Ádám munkáit hozza közös térbe, látszólagos formai homogenitás mentén, miközben eltérő politikai és perszonális hangsúlyok feszülnek egymásnak. A tárlat alapélménye nem a narratív koherencia, hanem az egymás mellé helyezett, részben autonóm műegyüttesek közötti vizuális és konceptuális súrlódás.

A fáradtság gyakran nem egyéni gyengeség, hanem társadalmi állapot. A gondoskodás, a láthatatlan munka, a női test kiszolgáltatottsága és a gyógyulás rutinjai sokszor ugyanarra a kérdésre futnak ki: meddig lehet bírni? A Trafó Galéria Tinta a tejben című kiállítása nem kínál válaszokat, de tükröt tart elénk: kimerültségről, sérülékenységről, ápolásról.

Erotika mint legitim művészet, konkretizmus Salzkammergutból, a halhatatlanságot hajszoló császár sírleletei, kortárs gyűjtemény Szpéró szobájából, valamint a kerekded tüskés kritikája – az év első kiállítás-ajánlójában.

Bár 2026 még alig kezdődött el, az év már most rendkívül mozgalmasnak ígérkezik. Visszatér a világ legnagyobb művészeti fesztiválja, a Velencei Biennále, és mellette New Yorktól Sydneyig számos további biennálét is megrendeznek. Hosszú ideje várt múzeumok, új vásárok, és a művészettörténet legnagyobb alakjait felvonultató, monumentális retrospektív tárlatok nyílnak az új évben.

Wolfgang Tillmanstól a párizsi Pompidou-ban, Londonon és Los Angeles-en keresztül Tokióig – ezek azok a tárlatok, amelyek 2025-ben igazán kiemelkedőek voltak a nemzetközi szakma szerint.

Politikai földrengések, háborúk és természeti katasztrófák árnyékában indult 2025 – ám a művészeti világ bizonyította, hogy a kemény határfalak és a nyers hatalmi logikák korában is képes erőt mutatni.

25 fontos nemzetközi műalkotás, amelyek ebben az évben nemcsak tükröt tartottak a világnak, hanem aktívan formálták is a közbeszédet, bizonyítva: amikor a szabadság veszélybe kerül, a művészet ritkán maradhat semleges A lista elsősorban az Egyesült Államokban kiállított munkákat veszi számba.

Csereművészek Berlinben, narratív önmitológia, az élet jellemzői, felülírt protokoll, vendégek a tájban, mindennapi együttlétek, kariatidák és függőfolyósók, (werk)film-kiállítás az ’50-es évekre hangolva, valamint természet mint fogyasztható látvány – érdemességek az ünnepi időszakra.