műkereskedelem

Míg a hazai padlásokról a televíziós show-műsorok hatására sosem látott tömegben kerülnek elő a családi ereklyék, a műtárgypiacon már a nyersanyagéhség diktál: van, aki csak a napelemet látja az antik ezüstben. Mireisz Viktóriát 150 milliós fülbevalókról, a Zsolnay-büsztök reneszánszáról és az IKEA-polcokra költöző luxusról kérdeztük az Art & Antique Klasszikus és Kortárs Művészeti Vásáron.

Abu-Dzabitól a szaúdi Diríján és AlUlán át Doháig egy következetesen felépített kulturális híd rajzolódott ki a 2025–2026-os téli szezonban. Vásárok, biennálék és múzeumi gigaprojektek követték egymást, miközben a régió a pénz mellé saját narratívát is letett a globális művészeti szcéna asztalára. A történet csúcspontja az Art Basel katari debütálása – amely már nem egyszerű expanzió, hanem pozíciófoglalás.

Egyre gyakrabban lépnek be a galériák világába hollywoodi szupersztárok és popzenészek, ám a művészeti szcéna gyanakvással figyeli őket. Míg a filmrendezők előtt gyakran megnyílnak a múzeumok ajtajai, a színészek és zenészek festményeit kevésbé ismerik el – hiába cserélnek időnként milliókért gazdát.

Február 26-án megnyílik a 8. Art and Antique kiállítás és vásár a Bálna Budapest épületében. A szervezők közlése szerint ez Budapest egyik legjelentősebb művészeti seregszemléje: az idei eseményen több mint ötven galéria és aukciósház vesz részt, és minden korábbinál nagyobb területen több ezer műtárgyat mutatnak be.

A műtárgypiac szereplői egy évvel ezelőtt még a túlélésért aggódtak, idén azonban már óvatos bizakodással tekintenek előre. Az ArtTactic friss felmérése szerint a globális piac visszaesése megállt, és sokan forgalombővülést várnak 2026-ban – csakhogy a növekedés nem lesz általános. A vásárlók megfontoltabbak, a kockázatkerülés erősödik, és miközben a csúcsművek iránt nő az érdeklődés, a feltörekvő kortárs művészek piacát egyre nagyobb bizonytalanság övezi.

Bár 2026 még alig kezdődött el, az év már most rendkívül mozgalmasnak ígérkezik. Visszatér a világ legnagyobb művészeti fesztiválja, a Velencei Biennále, és mellette New Yorktól Sydneyig számos további biennálét is megrendeznek. Hosszú ideje várt múzeumok, új vásárok, és a művészettörténet legnagyobb alakjait felvonultató, monumentális retrospektív tárlatok nyílnak az új évben.

2025-ben tovább zsugorodott a globális műtárgypiac, az Egyesült Államok és Európa veszített lendületéből, a figyelem és a tőke pedig egyre látványosabban a Közel-Kelet felé fordult.

A kínai műtárgypiac látványos visszaesésen megy keresztül: a korábban túlhevült szegmensben nemcsak az árak estek, hanem egyre gyakoribbá vált az is, hogy a nyertes licitálók egyszerűen nem fizetik ki a megvásárolt műtárgyakat. A Kínai Aukciós Szövetség adatai szerint a 2024 májusáig tartó egy évben a 10 millió jüannál drágábban eladott tételek akár fele is kifizetetlen maradt.

A chatbotok meggyőző számlákat, értékbecsléseket és egyéb dokumentumokat állítanak elő, így segítve a csalásokat és a hamisított művek kereskedelmét.

A politikust, akinek kormányát korrupciós vádak érték, a berlini Société galéria szerződtette.

A múlt hét végén a Sotheby’s aukcióján 54,7 millió dollárért talált gazdára Frida Kahlo ágyban fekvő önarcképe, ezzel minden korábbi rekordot megdöntött a női alkotók művei között. Ám így is bőven alulmarad a férfiak rekordjai mögött – a női művészek munkái ugyanis töredékéért kelnek el a férfiakéinak.

François Pinault és Bernard Arnault – két francia milliárdos, akik nemcsak a divat világának urai, de komoly szereplők a kortárs művészeti színtéren is. Pinault fakitermeléssel indította karrierjét, később építette fel a Kering Group-ot, Arnault pedig a LVMH-konszern élén áll. Rivalizálásuk a divat- és üzleti világban régóta ismert, ám egy ideje új frontot nyitottak: a párizsi magánmúzeumokét.