Szemle

Partot örző óriás pálmafák, törékeny egyensúlyi helyzetek, melyekben különböző helyszínek veszíthetik el köztérjellegüket, továbbá játék mint mentális állapot – a posztekliptikus szolaritás korában. E heti ajánlónk kínálatából.

Idén különösen érdemes ellátogatni az északnyugat-francia tartományba, Normandiába, ahol szeptember végéig nemcsak a 150 éve itt megszületett nagy hatású művészeti irányzat, az impresszionizmus kiemelkedő alkotóinak műveiben, hanem az általuk inspirált kortárs művészek alkotásaiban is el lehet merülni.

E heti ajánlónkban többek közt hellénisztikus buddhák és vizes lények érkeznek a bizonytalanság eloszlatására, aminek következtében a kiszámíthatatlanság kényelmetlensége nyomban hasznos felismeréssé változhat.

Az 1988-ban még a videokultúrára összpontosítva VideoFilmFest néven indult berlini fesztivál 1997 óta transmediale néven a médiaművészet vezető nemzetközi platformjává nőtte ki magát. Itt nézett körül és vonta le a többnyire digitális platformokon zajló életünket is meghatározó tanulságokat A mű szerzője, Sárai Vanda.

Idő előtt, még rengeteg tervvel, pótolhatatlan űrt hagyva maga után a magyar kortárs művészetben… sajnos egyre többször írtuk, vagy írhattuk volna le ezt a mondatot az utóbbi időben; feltűnően sok magyar alkotó távozik idejekorán. Szabó Eszter Ágnes mindössze 58 éves…

A beporzók titkos élete és egyéb organikus absztrakciók, mikro- és makrovilágok a berobbanó tavasz első áprilisi körképében.

A 99 évesen elhunyt, nagy hatású, friss és inspiráló gondolkodású világhírű magyar-francia művész, Vera Molnár életműve előtt számos kiállítás tisztelgett, melyek – akárcsak a budapesti Ludwig Múzeum tárlata – még a decemberben elhunyt alkotó életében szerveződni kezdtek. A különleges összeállítás a művész munkái mellett más, de hozzá kapcsolódó alkotók műveit is tartalmazza, akik még a születésnapi tisztelettétel szándékával vettek részt tárlat előkészületeiben.

A gamifikáció és a depresszió esztétikai dimenziói, a bio- és pszichopolitika spektrális minőségei, valamint a fogyasztói kultúra vizuális csapdái várják az e heti ajánlónkat böngésző kiállításlátogatókat.

„Az én platóni barlangomban a rabok nem egy irányba vannak leláncolva, hanem nagy sebességgel forognak tengelyük körül… Miközben forognak, két képet látnak. Az egyik a valóság, a másik a medializált képe a valóságnak… Nem valószínű, hogy el tudjuk különíteni egymástól ezeket” – írta a 2021-ben elhunyt Révész László László doktori étekezésében, melyet most a Deák Erika Galéria kiállítása idéz; emellett az emlékezet, a kreált idő problematikája, valamint az avantgárd és az ikon kapcsolata is megjelenik ajánlott kiállításaink témái közt.

„A hazai színtér ötven legbefolyásosabb személyisége” szólt a cím a nyomtatott Műértő fejlécén 2011-től 2022-ig először a decemberi majd a márciusi lapszámokban – az utolsó az összevont február-március-áprilisban. Tavaly, mikor a nyomtatott Műértő folyóiratot felváltotta online utódja, A mű, szintén megjelentettük a hagyománnyá vált rangsort, mely egyszerre játék és bizonyos értelemben komolyan is vehető indikátor.

Mire vágyunk igazán, és mi történne, ha egyszer tényleg megkapnánk? – teszi fel a nem lényegtelen és elgodolkodtató kérdést az ISBN kiállítása, mely mellett olyan más tárlatokat is ajánlunk, amelyek mind nem csak és elsősorban a szemen keresztüli érzékelés lehetőségét…

A tavaly decemberben, nem sokkal a 100. születésnapja előtt elhunyt magyar származású francia alkotó, aki a hatvanas években az elsők közt használta a számítógépes művészet közvetlen előzményeként tekinthető generatív elgondolást és módszert munkáiban, s még utolsó életévében is NFT-ket bocsátott ki, centenáriumi kiállításai közül a legnagyobb szabásút a párizsi Pompidouban rendezték meg. A kiállításról, melynek előkészületeiben még Molnár Vera is részt vett, Cserba Júlia, a művész barátja készített beszámolót.