fotográfia

Rejtélyes művész, rejtélyes gyűjtő, rejtélyes kísérőalbum, meghökkentő alkotások. Különös dolgok, finom ködben. Egy nem unalmas kiállítás képei.

A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ – ráirányítva a figyelmet kiemelkedő művészeti műfajunkra, a fotográfiára és annak különleges dokumentáló értékére – újra kiírta a Budapest Fotográfiai Ösztöndíjat. A kétévente kiírt díj egy évig támogatást ad arra, hogy a nyertes alkotó…

64 éves korában meghalt Erwin Olaf holland fotós, akinek szürrealista helyzetekben, élő modellekkel készült finoman megvilágított képei egyaránt szerepeltek a divatmagazinok oldalain és a művészeti múzeumok és galériák tereiben – többek közt a debreceni Modemben is.

„Nem vágom miért, de nagyon megható volt ez a kiállítás! Gratulálok! Petőfi for President!” „Rosszindulatú az egész kiállítás, megint volt egy ürügy, hogy a sajátjainkat leszóljuk. Szégyen!” Milyen fotókiállítás az, amely ennyire ellentétes érzelmeket (és vendégkönyv-bejegyzéseket) tud kiváltani a látogatókból?

A The Guardian számolt be róla, hogy idén a magyar fotográfusnő nyerte el a Kraszna-Krausz Alapítvány Könyvdíját, melyet minden évben a fotózás és a mozgókép egy-egy kiváló teljesítményt nyújtó alkotójának ítélik oda.

Szeptember 4-ig lehet jelentkezni az egy évig havi 100 ezer forintot, önálló kiállítást és katalógust biztosító Budapest Fotográfiai Ösztöndíjra a főváros életét dokumentáló sorozat koncepciójával.

„Jules és felesége nyitott házasságban élnek. A gyerekek ebben a szokatlan, szabad párkapcsolati miliőben nőttek fel, néhányuknak mára már saját családjuk van. A fotográfus eleinte a família és az életükben jelenlévő szeretők adta különös dinamika vizuális ábrázolását tűzte ki célul, mivel azonban Csenki a gyerekek generációjához tartozik, a hangsúly egy idő után áttevődött a fiatalok érzéseire, traumáira is” – Csenki Bianka fotókönyvét Erdei Kriszta mutatja.

“Egy pillanatig sem bánom, hogy nem egyfolytában printelek és keretezek és pezsgőzöm a megnyitóimon. Jobban vagyok, mint lettem volna középosztálybeli, menő fotósként. Hasznosabb vagyok.” Csoszó Gabriella fotográfus részt vett a 2013 és 2015 közötti tiltakozásokban, és részben szervezte is azokat. FreeDoc projektje 2010 óta dokumentálja a hazai demokráciapárti demonstrációkat, a történeti kutatás, a civil szféra és a kritikus sajtó számára is értékes archívumot hozva létre.

Halas István fotográfus saját életének helyszíneit, hangulatait és főként szereplőit fotózta évtizedeken át. Mi sem áll távolabb tőle, mint a nosztalgia, képei mégis úgy fájnak, mint annak a felismerése, hogy az idő nem fordítható vissza.

Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága csütörtökön úgy döntött, hogy Andy Warhol megsértette egy fotográfus szerzői jogait, amikor a popsztár, Prince  fényképe alapján szitanyomat-sorozatot készített. Kérdés, ez az ítélet milyen folyamatokat indíthat el.

Zuzana Pustaiova One Day Every Day című kiállítása a ránk kényszerített és kényszeressé váló rutinokról szól, a mechanikus tennivalókról, elvárt magatartásokról, amelyek belépőt jelentenek a normakövető életbe, miközben ritkán tesszük föl a kérdést: ezt mind tényleg muszáj csinálni?

A Sony World Photography Award idei nyertesének egy olyan képet jelöltek, amelyet AI készített. Ezt maga a művész, Boris Eldagsen hozta nyilvánosságra. Mint mondta, vitát szeretne indítani arról, hogy a mesterséges intelligencia hogyan változtatja meg azt, amit a fotográfiáról, a művészetről, a képről, a látásról gondolunk.