Helyzetelemzés – A mű heti ajánlója
Nők a vászon mögött, sorkatonák az árnyékszék előtt, függönyök képszélek mellett, életmű barátok között, tekintetek a festői történés súlypontja alatt.
Magyar Nemzeti Galéria /// Elhivatottak. Magyar képzőművésznők a 20. század első felében
A kiállítás a 20. század első felének magyar női alkotóinak műveiből mutat be válogatást, a tárlaton 60 női alkotó több mint 130 alkotását kronologikus, egyúttal tematikus rendezésben ismerheti meg a közönség. A nevesebb alkotók – Anna Margit, Dénes Valéria, Ferenczy Noémi, Gedő Ilka, Gráber Margit, Korb Erzsébet, Kövesházi Kalmár Elza, Lesznai Anna, Schaár Erzsébet, Szántó Piroska és Vajda Júlia – mellett számos kevésbé ismert művész (például az Új Nyolcak művészcsoport) alkotásait is felvonultatja a tárlat. A kiállításon a művészi kiteljesedést külföldön kereső, de napjainkra már nemzetközi hírű alkotók – Beöthy-Steiner Anna, Gross-Bettelheim Jolán, Anton Prinner és Reigl Judit – művei is láthatók.
olaj, vászon, 80×60 cm
Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
2027. február 14-ig
Néprajzi Múzeum /// Katonadolog – A sorkatonaság emlékezete
A Néprajzi Múzeum új időszaki kiállítása, a Katonadolog a magyarországi sorkatonaság emlékezetét mutatja be 2026. szeptember 30. és 2027. augusztus 29. között. A tárlat a sorkatonai szolgálatot a személyes emlékeken, az otthonokban megőrzött tárgyakon, fényképeken és dokumentumokon keresztül idézi fel. Nem a hadsereg történetét és a háborúkat állítja a középpontba, hanem a sorkatonaság mindennapi tapasztalatát: azt vizsgálja, hogyan élték meg ezt az életszakaszt, hogyan hatott a későbbiekre azok a férfiak, akiknek életútját hosszabb-rövidebb időre megszakította a bevonulás. A kiállítás a csendes katonaság történeteit meséli el a laktanyák hétköznapjain, az otthonról hozott és oda visszakerülő tárgyakon, valamint a személyes emlékeken és a mai napig fel-felidézett történeteken keresztül.
2027. augusztus 29-ig
Resident Art Galéria /// My Floating Archive
„A műveken szereplő tárgyak, növények és jelenségek sok esetben semmiféle egyértelmű kapcsolatban nem állnak egymással, egyedül a művész álmai, asszociációi és gyerekkori emlékei révén találkoznak az intenzív színvilágú vásznakon. A legújabb ciklus tartalmilag szervesen kapcsolódik a korábbi Hypnos című sorozat képeihez, de az új művek festőisége sokkal oldottabb, a jelenetek még inkább elrugaszkodnak a valóságtól és kilépnek egy szürreális, díszletszerű tájba. Ezt a díszletszerűséget erősíti a képszéleken gyakorta lebegő függöny, vagy növényi indákból fonódó baldachin, ami már első pillantásra titokzatos miliőbe burkolja a képet. Az álomszerű, likvid tájakon nem pusztán az organikus formaképzés elvei érvényesülnek, hanem egy olyan fajta fluiditás is, amely a természeti és az ember által alkotta formákat egyaránt meghatározza, egymással rokonítja; a fák, a székek, a slag, vagy a hajfonat, mintha ugyanazoknak az önkényes – csak ebben a világban létező – fizikai törvényszerűségeknek engedelmeskedne.”
olaj, vászon, 140×240 cm
2026. november 21-ig
Inda Galéria /// Kazinczy és a társak
Harmadik, záró fejezetéhez érkezik a Kazinczy János Antal rendkívül gazdag életművéből példákat válogató kiállítás. Míg az első két tárlaton a jól elhatárolható, de látványosan egymásból fejlődő korszakai; most a művésztársak, legközelebbi művészbarátok, nevezetesen Lossonczy Tamás, Rozsda Endre és Bálint Endre néhány művét, valamint a művek létrehozásában gyakran technikai segítséget nyújtó, s egyben az életművet kezelő fia, Kazinczy János Árpád munkái is láthatók.
2026. november 27-ig
Neon Galéria /// Erdélyi Gábor: Más hely
Erdélyi Gábor festészetében a tekintet nem mindig ott találja meg a festői történés súlypontját, ahol azt első pillantásra keresné. A visszafogott, homogén főfelületek mellett mindenekelőtt az élek válnak jelentőssé. Az él nála nem puszta határvonal, hanem a képtárgy sajátos területe: itt találkozik a főfelület és az oldal, miközben a festék rétegződése, színe és anyagi jelenléte ezt a helyet önálló képződménnyé alakítja.A korábbi élképeken a színgazdagság elsősorban az élre sűrűsödött, ugyanakkor a szürke főfelület visszafogta és egyben kiemelte ezt az intenzitást. A mostani munkákban ez a rend módosul: a főfelület is aktív színt kap, és közvetlen kapcsolatba kerül az él színvilágával. Nem új festői probléma jelenik meg, hanem egy korábbi kérdés kap más hangsúlyt.A „Más hely” cím erre a változásra utal. Nem egy másik helyszínt jelöl, hanem egy olyan helyzetet, amely a képtárgy részeinek új együttállásából születik. A motívum nem egyszerűen elfoglal egy előre adott teret: jelenléte maga is alakítja azt. A kiállítás így nem új látványt ígér, hanem ugyanannak a képtárgynak egy másik rendjét.
2026. november 27-ig
Borítókép: Lóránt Erzsébet: Éjszakai jelenet. olaj, vászon, 100×120 cm, 1937, Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
