Szemle

Szeptember 27-én derül ki, kapjon-e több közpénzt a múltjával és jövőjével egyaránt küzdő 116 éves Kunsthaus. Az intézmény jó példa arra, hogyan válhat egy kulturális beruházás egyszerre turisztikai sikerré, pénzügyi teherré és erkölcsi viták kereszttüzében álló intézménnyé.

Dürer, Kondor Béla és Georg Baselitz ritkán kerülnek egy mondatba, a Szépművészeti Múzeum grafikai kiállítóterében mégis természetesnek hathat a találkozásuk. Az Apokalipszis című kamaratárlat ötszáz év művészetén keresztül mutatja meg, hogyan változnak a világvége képei, miközben a fő kérdések ugyanazok maradnak.

Ebédlőasztal mint családi oltár; jelmezes művészbál; minden, ami test; kerámiaszobrászat és filmművészet; történetek az afrikai kontinensről – a kiállítások helyszínei: Budapest, Szentendre, London, Arles.

Csörömpölő vizualitás, fotogenetikus vitalitás, Galántai-ház, Mai Manó Ház, szépművészeti áruház – válogatás Veszprém és Pest megyéből.

A kiállítás többségében kelet-európai műveket vonultat föl, sok iróniával, humorral és jól érzékelhető pesszimizmussal. Koncepciója: intellektuális csemege, kissé talán túlbonyolított alternatív bejárási útvonalakkal. A Black Mirror. A jövő hosszú árnyéka című tárlat két kurátorral, Kálmán Borbálával és Készman Józseffel beszélgettünk.

A franciaországi Luma Arles intézményben megrendezett Correspondences című kiállítás a filmalapú együttműködés első nagyszabású európai bemutatója.

Az idei Velencei Biennále egyik legizgalmasabb kísérőkiállítása új nyelvet keres a mesterséges intelligencia korának leírására. A Strange Rules a „protocol art”, vagyis a protokollművészet fogalmán keresztül vizsgálja, miként szervezik algoritmusok, adatkészletek és platformszabályok a kortárs kultúrát és a nyilvánosság működését.

Szotyizás Veszprémben, második évforduló a Bartók Béla úton, huszadik szülinap a Ráday utcában, mementó és remény a Goliban, apokalipszis a Hősök terén – heti kiállítási körkép.

Balatoni nyár, rajzalapú alkotó, emberi kapcsolódás, kollektív tapasztalás, rijekai Ladik – kiállítások vízpartokon és házak közt.

Los Angeles belvárosában megnyitotta kapuit a DATALAND, a világ első olyan múzeuma, amely teljes egészében a mesterséges intelligencia által generált művészetre épül. Az alapítók, Refik Anadol médiaművész és Efsun Erkılıç festőművész Hans Ulrich Obrist művészeti kurátornak meséltek a projekt hátteréről.

Lélegző ég, kollektív tudattalan, percepciós tér, átélhető örökség, aktív ágens, miskolci grafika – kiállítások a fővárosban és vidéken.

Thalész szerint az őselv a víz: minden víz, és minden vízből lesz – utal Arisztotelész Metafizikájában az első filozófusra, aki nem mitikus ősökkel, hanem egy anyag megjelenésével magyarázta a világ eredetét. Ma a kortárs képzőművészet és a kritikai elmélet is határozottan a folyékony ősanyag felé fordul: napjainkra a thalészi kozmológia radikális, poszthumanista, sőt feminista irányt vett.