Képalkotás mint világértelmezés – A mű heti ajánlója
Műpártoló kultúrdiplomata a hidegháborúban, tabudöntő őszinteség a gyászoló testben, mechanomorf alakok síkban és térben, jelküszöb a festészet közegében, kortárs kozmológia a képi struktúrában, nemzetközi vásárkavalkád a sportcsarnokban. Heti mustra.
Kiscelli Múzeum /// A diplomata. Kultúra a hidegháborúban – Guy Turbet-Delof Budapesten (1947-1958)
A tárlat egy francia kultúrdiplomata Magyarországon töltött éveinek történetén keresztül mutatja be a kultúra és művészet helyzetét a hidegháború első, zaklatott évtizedében. A budapesti Francia Intézet igazgatójaként és kulturális attaséként is szolgálatot teljesítő Guy Turbet-Delof alakját a történettudomány és az irodalomtörténet már régóta jegyzi 1956-os naplójának és a János vitéz franciára fordításának köszönhetően. A kiállítás azonban tevékenységének egy kevésbé ismert oldalára irányítja a figyelmet: a képzőművészethez és a művészekhez fűződő kapcsolatára. A korszak művészeinek széles körével megismerkedett, és sokuknak segített, pozíciójának kötelezettségein messze túl. A kultúraközvetítés nem csupán hivatali feladat, hanem személyes küldetés volt számára, melyet a vasfüggönyön átjárva valósított meg. Turbet-Delof a diplomáciai postát és saját autóját felhasználva igyekezett segíteni a magyar művészeket. Privát leveleket továbbított, ecsetet és kottát hozatott. Nem riadt vissza attól sem, hogy embert vagy műtárgyat csempésszen át a határon: Czóbel Béla és Rozsda Endre festményei is az ő segítségével hagyták el az országot.
olaj, vászon; magántulajdon
2027. február 28-ig
Deák Erika Galéria /// Fajgerné Dudás Andrea: Merülés
Fajgerné Dudás Andrea legújabb műveiben az elmúlás és a halál tapasztalatát, férjének elvesztését dolgozza fel. A korábbi munkáira is jellemző, tabukat döngető nyers őszinteség ezúttal minden eddiginél személyesebb formában jelenik meg. Életének egyik legfájdalmasabb története mégsem marad meg az önéletrajziság keretei között: személyes vesztesége úgy válik univerzálissá, hogy a néző szinte a saját bőrén érzi a fájdalom, a hiány és a magány fizikai súlyát. A test Fajgerné művészetében mindig is egyszerre volt médium, téma és személyes archívum. Legújabb festményein ez a test a gyászoló test: az, amely tovább él, miközben magában hordozza a múltat, a fájdalmat, a magányt vagy a tehetetlenség érzését.
olaj, vászon, 120×80 cm
2026. november 20-ig
Kisterem /// Fusz Mátyás: Az emberi test, gépeknek
Fusz Mátyás legújabb művei egy, a festmény síkjától a gépi feldolgozáson át a térbeli formáig vezető folyamat eredményei. Kiindulópontját olyan festmények adják, amelyeken az anatómiai arányait megőrző emberi test organikus formáit szerkezetszerű jegyek törik meg. A vállak, a mellkas, a medence és a végtagok lekerekített felületeit síkok és élek tagolják, a testrészek találkozásai helyenként egy összeszerelt struktúra illesztéseire emlékeztetnek. Az így létrejövő mechanomorf testek felismerhetően emberiek maradnak, miközben formájukat már az a gesztus alakítja, amely az emberi testet egy gép számára is értelmezhetővé próbálja tenni, megfordítva ezzel az antropomorfizálás megszokott irányát.
2026. november 14-ig
am projects /// Boruzs Ádám: Jelküszöb
A jelküszöb az információelméletben azt a referenciaértéket jelöli, amely meghatározza, hogy egy
beérkező impulzust egy rendszer már értelmezhető információként érzékel-e, vagy még a
háttérzaj részeként marad észrevétlen. Ennek nyomán a kiállítás középpontjában az a bizonytalan
határhelyzet áll, amikor valami kiemelkedik a háttérből, és jelentéshordozóvá válik számunkra.
Boruzs Ádám festményeinek kiindulópontját hullámformák és különböző adatalapú struktúrák
adják. Ezek a formák első pillantásra diagramokra vagy mérési eredményekre emlékeztetnek, a
művek azonban nem konkrét tudományos jelenségeket ábrázolnak. A festészet közegébe kerülve
eredeti funkciójuk háttérbe szorul, miközben szerkezetük továbbra is jelen marad.
2026. november 20-ig
acb attachment /// Várnai Gyula: A számok illata
A tudomány és a művészet közötti átjárás nem új keletű. A reneszánsztól a modernitáson át a kortárs művészetig számos alkotó fordult a természettudományos gondolkodás, a matematika és a technológia felé, nem egyszerűen témaként, hanem a képalkotás és a világértelmezés lehetséges modelljeként. Várnai Gyula munkássága is ebbe a hagyományba illeszkedik, miközben sajátos helyet foglal el benne, érdeklődésének középpontjában nem a tudományos tételek illusztrációja, hanem azok vizuális és perceptuális hatása áll.
A relativitáselmélet, a kvantumfizika és a kortárs kozmológia olyan világmodelleket hoztak létre, amelyek radikálisan átformálták a valóságról alkotott elképzeléseinket, miközben saját határaikat is kijelölték. A kozmológia standard modellje olyan entitásokkal számol, amelyek létezésére közvetett bizonyítékaink vannak, természetükről azonban keveset tudunk. A sötét anyag és a sötét energia elnevezései egyszerre jelölnek tudományos problémát és egy megismerési határt, valamit, amelynek hatását érzékeljük, miközben maga nem válik közvetlenül láthatóvá. Innen nézve a vizualizáció kérdése megkerülhetetlen. Mit jelent képet alkotni valamiről, amit nem látunk? Milyen kapcsolat van egy jelenség, annak tudományos modellje és a modell vizuális reprezentációja között?
2026. október 30-ig
A 2011-ben létrejött ART MARKET BUDAPEST nemzetközi kortárs képzőművészeti vásár olyan művészeti kompozíciót mutat be Európa kulturális szempontból egyik legizgalmasabb régiójában és városában, amely kiemelten kezeli az újszerű, inspiráló művészeti tartalmakat, a jövő épp most felemelkedő sztárjait, olyan friss művészeti inspirációkra épít, amelyek épp annyira táplálkozhatnak a feltörekvő régiók – kiemelten a poszt-kommunista kelet-európai országok –, mint a nyugat új, progresszív generációjának művészetéből vagy más kontinensek Európában még kevéssé felfedezett művészeti választékából.
2026. október 15-18.
Borítókép: Várnai Gyula: Isa, plaster, soil, dust, ash, paint, 100×124 cm, 2026, az acb Galéria jóvoltából.
