társadalom

A művészet náluk közügy, a részvétel pedig alapvetés. A tranzit.hu két évtizede kutatja a kánonon kívüli történeteket és építi a közép-kelet-európai szolidaritási hálót. Április 29-én a Józsefvárosi Múzeumban szakmai nappal és új kötettel ünneplik a jubileumot, központba állítva a politikai nyomás alatt álló utcáinkat és a feminista túlélési stratégiákat. Interjú Hegyi Dórával a független szcéna megtartó erejéről és a kollektív képzelet fontosságáról.

Szinte egyszerre fogalmazott meg ajánlást az AICA Magyar Tagozata és egy szakmai tömörülés – András Edit, Mélyi József, Nagy Gergely, Róka Enikő, Sasvári Edit – a Tisza-kormány számára a hazai képzőművészet jövőjéről.

Az április 12-i országgyűlési választás világszerte nagy visszhangot kapott; nemcsak a közéleti, hanem a különböző szakmai lapok is megemlékeztek az eseményről. A The Art Newspaper Valkó Margitot, Sugár Jánost és Pőcze Attilát kérdezte a várható fejleményekről.

Egy kasseli kiállítás tapasztalatából indult, és egy nairobi nyomornegyedben teljesedett ki a Wajukuu Art Collective jövőformáló munkája. A helyszíni találkozás során világossá vált, mit jelent valójában a társadalmi elkötelezettség, amikor a művészet kézzelfogható változást hoz egy közösség életében. Pócsik Andrea kultúrakutató személyes élménybeszámolója Afrikából.

A Washington D.C.-ben, a National Mall területén megjelenő, politikai utalásokkal átszőtt köztéri szobrok sorozatának legújabb darabja egy óriási arany vécé, amely most a Lincoln-emlékmű közelében látható.

Az orosz pavilon biztosa, Anasztaszja Karnejeva – Nyikolaj Volobujev egykori Szövetségi Biztonsági Szolgálati (FSZB) tábornok, jelenleg az orosz állami védelmi vállalat, a Rosztek vezérigazgató-helyettesének a lánya – a munkát Jekatyerina Vinokurovával, Szergej Lavrov külügyminiszter lányával közös cégén keresztül látja el.

Miközben a szomszédban zajló háború abszurd módon vált a választási kampány fegyverévé, a budapesti Osztrák Kulturális Fórumban látható elsewhereland című kiállítás az ukrajnai konfliktus kevésbé látható, emberi történeteit mutatja meg: a menekülés, az anyaság, a trauma és az ideiglenes otthonok személyes tapasztalatát.

Oroszország döntése, hogy ismét kiállítással jelenik meg Velencében, éles bírálatot váltott ki az orosz disszidensek és ukrán művészek részéről.

Egyre gyakrabban lépnek be a galériák világába hollywoodi szupersztárok és popzenészek, ám a művészeti szcéna gyanakvással figyeli őket. Míg a filmrendezők előtt gyakran megnyílnak a múzeumok ajtajai, a színészek és zenészek festményeit kevésbé ismerik el – hiába cserélnek időnként milliókért gazdát.

A Blinken OSA Archivum Centrális Galériájában március 8-ig látható Nézőpontváltás: Ha a berlini szél fújja a zászlómat… című kiállítás a hidegháború kulturális diplomáciáját idézi fel. Egyúttal azt a törékeny állapotot vizsgálja, amelyben a művészi autonómia és a geopolitikai realitás találkozott, megteremtve egy ideiglenesen birtokolható szabadság lehetőségét.

Provokatív performansszal reagált egy brit aktivistacsoport András herceg múlt heti letartóztatására: vasárnap, február 22-én egy aranyszínű keretbe foglalt sajtófotót függesztettek ki a párizsi Louvre egyik falára. Az akciót vállaló, milliárdosellenes kampánycsoport, az Everyone Hates Elon az Instagramon közzétett videóban dokumentálta a kihelyezést, a bejegyzéshez pedig ennyit írt: „Azt mondták, akasszuk ki a Louvre-ba. Megtettük.”

Nem lesz dél-afrikai kiállítás a 2026-os Velencei Biennálén: az ország Sport-, Művészeti és Kulturális Minisztériuma (DSAC) megerősítette, hogy állami támogatású tárlat nélkül marad a pavilon. A döntés azután vált véglegessé, hogy a dél-afrikai legfelsőbb bíróság elutasította Gabrielle Goliath keresetét, amelyben…