Műgyűjtő és mecénás a kárpátaljai drónparancsnok
A kárpátaljai Robert Brovdiról tényfeltáró riportot készített a BBC, mely részletesen bemutatja kulcsszerepét az ukrán hadviselésben. Az ungvári születésű, „Magyar” hívójelű parancsnok ma a modern technológiai háború arca – az egyenruha és a drónirányító mögött azonban a kortárs képzőművészet egyik befolyásos mecénása és gyűjtője rejlik.
A BBC beszámolója szerint Robert Brovdi – magyar nevén Bródi Róbert – az ukrán különleges erők egyik legfontosabb drónstratégájaként koordinálja azokat az akciókat, amelyek során precíziós csapások érik az oroszországi olajfinomítókat és kritikus energetikai csomópontokat. A riport egy olyan embert fest le, aki a technológia és az adatvezérelt hadviselés ötvözésével alapjaiban írta át a frontvonal szabályait, hívójele pedig a kíméletlen pontosság szinonimájává vált. Míg a világ híradói a lángoló tárolóegységek képsorait elemzik, érdemes a jelenség mögé nézni, ugyanis
Brovdi a kárpátaljai művészeti élet egyik legfontosabb tartóoszlopa.
Robert Joszipovics Brovdi számára a vizuális kultúra genetikai adottság. Szülei, Ivan és Larisza Brovdi, a térség elismert művészei – apja Ukrajna népművésze és neves szobrász, anyja festőművész –, így Robert már gyermekkorában a műtermek világában szocializálódott. Ez a családi háttér alapozta meg azt az enciklopédikus gyűjtői szenvedélyt, amely a Brovdi Art Alapítvány létrehozásához vezetett. Üzletemberként a mezőgazdaságban és az ingatlanfejlesztésben épített birodalmat, magánvagyonát pedig módszeresen a kárpátaljai művészet nemzetközi elismertetésére fordította. Meggyőződése volt, hogy a vidék festészeti öröksége, Boksay Józseftől Erdélyi Béláig, méltatlanul szorul háttérbe a világ műtárgypiacán.
Alapítványa túlmutat a passzív magángyűjtemények keretein; aktív kultúrpolitikai ágensként működik. Elsőként kezdte meg a kárpátaljai klasszikusok életművének digitalizálását, és életre hívta az Ezüst Festőállvány (Silver Easel) nevű diákfestészeti versenyt, amely fiatal tehetségek százainak nyitott kaput a nemzetközi karrier felé.
Brovdi művészeti tevékenységének egyik legizgalmasabb fejezete a magyar kultúrához és Munkácsy Mihályhoz való kötődése. Munkácson született vállalkozóként szívügyének tekintette a festőfejedelem kultuszának ápolását, támogatta a munkácsi vár emlékhelyeinek kialakítását, és aktív szereplője volt a budapesti művészeti életnek.
A gyűjtés számára sosem jelentett puszta befektetést: egy interjúban kifejtette, hogy ebbe a szenvedélybe egyszerűen „belenőtt”. Gyűjteménye a klasszikus kárpátaljai tájképektől a legprovokatívabb kortárs ukrán installációkig terjed, és gyakran maga is részt vesz a kiállítások koncepciójának kidolgozásában.
Négy évvel ezelőtt még inkább az aukciósházakban érezte magát otthon, mint a Christie’s, és nem a lövészárkokban – háború előtti életének töredékei ma is jelen vannak az ukrán művészek festményeiben és szobraiban, amelyek elszórva láthatók a bunkerében. Ezeket rakétahüvelyek és zsákmányolt drónok mellett állították ki – számolt be róla a BBC.
2022 februárjában, az orosz invázió kezdetekor lépett elő önkéntes katonává, ekkor alapította meg a „Magyar madarai” (Madyar’s Birds) nevű egységet.
Brovdi a háború alatt is megőrizte vizuális alkotói énjét: drónfelvételeit olyan egyedi stílusban, fanyar humorral és pontos dramaturgiával narrálja, ami miatt sokan a modern hadviselés legnézettebb krónikásává tették.
Megítélése ma rendkívül összetett, különösen a magyar-ukrán viszonyrendszerben. Ukrán oldalon 2025-ben megkapta az „Ukrajna Hőse” kitüntetést, a BBC által is részletezett energetikai csapások – különösen a Barátság kőolajvezetéket is érintő műveletek – miatt azonban az Orbán-kormány kritikusan tekintett rá. Ez vezetett oda, hogy Robert Brovdit kitiltották Magyraorszországról, ami gyakorlatilag elvágta őt a budapesti művészeti szcénától.
Borítókép: Boksay József. Cséplés a TSZ-ben, 1952, olaj, vászon. Fotó: Brovdi Art
