Lemondott a Velencei Biennálé zsűrije
Az öttagú testület Izrael és Oroszország idei részvétele körüli, egyre mérgesedő vita miatt távozott posztjáról – a megnyitó előtt.
A Velencei Biennálé zsűrije mindössze kilenc nappal az esemény tervezett megnyitója előtt mondott le, miután egyre nagyobb vitát váltott ki az a döntésük, miszerint kizárják azokat a művészeket, akiknek országai ellen emberiesség elleni bűncselekmények miatt elfogatóparancs van érvényben.
A Biennálé szervezői által csütörtökön (április 30-án) közzétett rövid közlemény szerint: „a mai nap megérkezett a 61. Nemzetközi Művészeti Kiállítás, a Koyo Kouoh által jegyzett In Minor Keys (9. május – 22. november 2026.) nemzetközi zsűrijének lemondása”.
A Biennálé nyilatkozata nem részletezte, miért mondott le az öttagú testület – melynek elnöke a brazil kurátor, Solange Farkas volt, tagjai pedig Zoe Butt, Elvira Dyangani Ose, Marta Kuzma és Giovanna Zapperi kurátorok.
Egy különálló, szintén csütörtöki közleményben a szervezők tisztázták, hogy
az eredetileg május 9-re tervezett díjátadó ünnepséget november 22-én tartják meg.
Zsűri hiányában a két fődíjat, a legjobb művésznek és a legjobb nemzeti pavilonnak járó Arany Oroszlánt közönségszavazás útján ítélik oda.
Azok a jegytulajdonosok szavazhatnak majd, akik a Biennálé mindkét helyszínét, a Giardinit (Biennálé kert) és az Arsenalét is meglátogatták.
A konfliktus középpontjában Izrael és Oroszország idei részvétele áll. Izrael a 2023-ban kirobbant gázai háború kezdete óta távol maradt, miután az ország választott művésze, Ruth Patir és a kurátori csapat úgy döntött, hogy 2024-ben zárva tartják a pavilont. Oroszország Ukrajna 2022-es teljes körű lerohanása óta nem vesz részt az eseményen (a 2024-es Biennálén Oroszország kölcsönadta pavilonját Bolíviának).
Az e-flux oldalon április 30-án közzétett rövid nyilatkozatukban az öt volt zsűritag kijelentette, hogy lemondásukkal egy korábbi, április 23-án megjelent állásfoglalásukat „erősítik meg”. Abban a korábbi nyilatkozatban a zsűri bejelentette, hogy nem ítélnek oda díjat olyan országoknak, „amelyek vezetői ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) jelenleg emberiesség elleni bűncselekmények miatt emelt vádat”.
Bár a közlemény nem nevezett meg konkrét országokat, egyértelmű volt, hogy Izraelre és Oroszországra vonatkozik.
Az ICC elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen az Ukrajnában, illetve Gázában 2023-ban és 2024-ben elkövetett feltételezett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt.
A bejelentésre reagálva az izraeli külügyminisztérium április 26-án az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a zsűri úgy döntött: „bojottálja” Belu-Simion Fainaru román származású izraeli szobrászt, aki az országot képviselné a Biennálén.
A Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, április 29-én megjelent interjújában Fainaru az Izrael ellen tervezett tüntetéseket úgy jellemezte, mint amelyeket „az Iszlám Dzsihád finanszíroz”, hozzátéve: „sajnos egy négyezer éve tartó antiszemitizmust érzékelek”. (Múlt hónapban mintegy 200, az idei Biennálén érintett művész, kurátor és művészeti dolgozó írt alá egy levelet, amelyben Izrael kizárását követelték az eseményről.)
Jelentések szerint Fainaru ügyvédei levelet küldtek a Biennálénak, az olasz kulturális minisztériumnak és a Palazzo Chiginek (Giorgia Meloni miniszterelnök székhelyének), azt állítva, hogy a művész diszkrimináció áldozatává vált.
Az ügyvédek azzal fenyegetőztek, hogy az ügyet az Emberi Jogok Európai Bírósága elé terjesztik.
Az olasz kulturális minisztérium ezt követően április 29-én este közleményt adott ki, amely szerint Alessandro Giuli kulturális miniszter „szívélyes” telefonbeszélgetést folytatott Fainaruval. Hozzátették, hogy Giuli „teljes szolidaritását fejezte ki a közelmúltbeli támadások miatt”.
Giuli korábban bírálta a Biennálét Oroszország visszavétele miatt, és dokumentumokat követelt annak megállapítására, hogy a szervezők betartották-e a nemzetközi szankciókat. A beszámolók szerint a minisztérium április 29-én tisztviselőket küldött a Biennálé központjába, a Canal Grandén található 15. századi Ca’ Giustinian palotába, hogy ellenőrzést tartsanak.
