Az április 12-i országgyűlési választás világszerte nagy visszhangot kapott; nemcsak a közéleti, hanem a különböző szakmai lapok is megemlékeztek az eseményről. A The Art Newspaper Valkó Margitot, Sugár Jánost és Pőcze Attilát kérdezte a várható fejleményekről.

„A tömeg rendkívül boldog fele”: Változást remél a magyar művészvilág Orbán 16 éves uralma után címmel jelent meg írás a The Art Newspaper virtuális hasábjain a magyar országgyűlési választások után. Bár még korai lenne megjósolni, pontosan hogyan alakítja át az új kormány a hazai kulturális életet, a szektor meghatározó szereplői bizakodóak: az intézményi autonómia visszaállítását és a kritikus hangok felerősödését várják – vezeti fel cikkét a lap.

A 2026-os parlamenti választás — amelyet megfigyelők Európa egyik legfontosabb politikai eseményeként értékeltek — után Budapest utcáin ünneplő tömeg, az európai centrista és baloldali vezetők körében pedig ujjongás fogadta az eredményt. Orbán Viktor 16 éves kormányzása alatt Európa egyik legmegosztóbb alakjává vált. Miközben az amerikai és európai szélsőjobboldal az „illiberális demokrácia” modelljéért ünnepelte, Brüsszel a jogállamiság ellenségeként és a korrupció pártolójaként tekintett rá.

A magyar művészeti élet progresszívebb képviselői számára a váltás egy korszak végét jelenti. Valkó Margit, a budapesti Kisterem galéria alapítója így fogalmazott: „Egészen biztos, hogy mi a tömeg rendkívül boldog feléhez tartozunk.”

Hasonlóan vélekedik Sugár János képzőművész is, aki szerint hatalmas megkönnyebbülés látni, hogy a dolgok visszatérhetnek a normalitás medrébe: „Megható volt látni az utcán a boldogságtól síró, egymást ölelgető, pezsgőző embereket – és nem csak Budapesten” – idézi Sugárt a TAN.

Orbán Viktor politikája az évtizedek alatt a liberális antikommunizmustól a nemzeti konzervativizmus és a „keresztény civilizáció” védelme felé tolódott. Bírálói szerint ez a populista irányvonal módszeresen leépítette a független intézményeket és korlátozta az LMBTQ+ jogokat. Utóbbira példa a 2021-es „gyermekvédelmi törvény”, amelyre hivatkozva 2023-ban menesztették a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját is.

Sugár János szerint Orbán kultúrpolitikája egyetlen szóval leírható: kortársellenes. Úgy véli, a rendszer ellenségként kezelt mindent, ahol kritikai tartalmat vélt felfedezni.

Mivel Magyar Péter maga is jobboldali politikus és a Fidesz egykori tagja, egyes elemzők óvatosságra intenek a gyors társadalmi változásokkal kapcsolatban. Ugyanakkor az új vezető már bejelentette: felfüggeszti az állami média működését, amelyet csak „hazugsággyárként” emlegetett. A művészeti szféra képviselői konkrét változásokat sürgetnek: Valkó Margit szerint kulcskérdés az „ideológiailag terhelt” Magyar Művészeti Akadémia (MMA) sorsa, amely az elmúlt években a konzervatív kormányzati akarat eszköze volt. Pőcze Attila, a Vintage Galéria vezetője a civil társadalommal való párbeszédet és a kulturális intézményrendszer újjáépítését várja.

A szakma reményei szerint megerősödhet a független és kritikus kulturális színtér ellenállóképessége.

A cél közös: az intézményi autonómia visszaszerzése, a nemzetközi kapcsolatok újjáépítése és — ahogy Sugár János fogalmaz — a művészeti életbe visszatérő „pezsgés és nyüzsgés” – zárta cikkét a lap.

Borítókép: Reviczky Zsolt