A Pussy Riot lerohanta az orosz pavilont a Velencei Biennále szakmai napján
Hatalmas tüntetésekkel kezdődött a Velencei Biennálé hivatalos megnyitója előtti, a szakmai közönség számára fenntartott program. A szerdai napon több mint kétszázan tüntettek az izraeli pavilon előtt, miközben a Pussy Riot és a FEMEN aktivistái az orosz képviseletnél tartottak demonstrációt.
Hatalmas tiltakozáshullám vonult végig a Velencei Biennálén a nemzetközi művészeti eseményt megelőző hetek belső politikai zűrzavara után. Szerdán az Art Not Genocide Alliance (ANGA) nevű csoport tartott nagyszabású demonstrációt az ideiglenes izraeli pavilon előtt, amelyet idén a Giardini területén található állandó helyszínéről az Arsenaléba költöztettek.
A tüntetésen több mint kétszázan vettek részt, felszólítva a biennálé szervezőit, hogy fejezzék be a „művészettel való tisztára mosást” (art-washing), és zárják be az izraeli pavilont. Az ANGA szervezői, a tiltakozók és a szemlélődők – akiket fotósok és operatőrök hada vett körül – beljebb vonultak az izraeli pavilon előtti szűk területre, miközben azt skandálták: „a csend bűnrészesség” és „szégyelljétek magatokat”, miközben röplapokat osztogattak.
A pavilon bejáratánál magánbiztonsági erők és olasz csendőrök sorakoztak fel, bár az eszkaláció jelei nem mutatkoztak. Az ANGA jelentések szerint a hét későbbi szakaszára újabb demonstrációt tervez.
Kevesebb mint egy órával korábban egy másik csoport, a Solidarity Drone Chorus (Szolidaritás Drónkórus) adott elő egy zúgó drónhangokból álló kompozíciót. A gázai Ahmed Muin műve a gázai háború alatt szinte folyamatosan hallható drónfegyverek hangját utánozza. A kórusban a Biennále főkiállításának mintegy 60 művésze vesz részt – köztük Muin is –, és a szakmai napok alatt minden nap déli 12 órakor tartanak akciókat. Minden tag egy-egy gázai művész nevét viselő pólót visel, a hátukon pedig az adott művész egyik alkotása látható.
„Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a gázai művészekre, és kifejezzük szolidaritásunkat közösségünkkel” – nyilatkozta a csoport egyik tagja a The Art Newspaper-nek. Olyan pólót viselt, amelyen Halima Kahlout neve szerepelt, akit 2023-ban öltek meg családja tíz tagjával együtt. A szerdai menet a Giardini területén vonult végig, neves libanoni, palesztin és diaszpórában élő művészek részvételével.
Ugyancsak szerdán, a Giardini területén az orosz disszidens művészcsoport, a Pussy Riot és a feminista aktivista csoport, a FEMEN tiltakozott az orosz részvétel ellen. A csoport több mint 50, élénk rózsaszín maszkot viselő tagja valamint félmeztelen aktivisták rózsaszín, majd sárga és kék füstbombák meggyújtása közben vették körül az orosz pavilont, a bezárást sürgetve.
„Oroszország legjobb állampolgárai vagy börtönben vannak rendszerellenes és Ukrajna-párti tetteikért, vagy megölték őket a rácsok mögött, miközben Európa megnyitja kapuit Putyin tisztviselői és propagandistái előtt” – írta közleményében a Pussy Riot és a FEMEN. „Ha a művészet feladata egy ország képviselete a Velencei Biennálén – amely olyasmi, mint a művészeti világ olimpiája –, akkor a háborúellenes, Ukrajna-párti álláspontjuk miatt bebörtönzött művészek a modern Oroszország valódi arca.”

Oroszország részvétele ellen a Velencei Biennálé művészeti kiállításán,
2026. május 6-án, Velencében. (Fotó: Marco BERTORELLO / AFP)
A tüntetések a biennálé eleve rázós kezdete után következtek. Alig néhány nappal a megnyitó előtt mind az öt kurátor bejelentette, hogy nem osztanak ki Arany Oroszlán-díjakat – a legjobb pavilonnak járó elismerést, amelyet általában a zsűri ítél oda. A zsűri korábban, egy április 20-i nyilatkozatban közölte, hogy nem vesznek figyelembe olyan országokból érkező pavilonokat, „amelyek vezetőit jelenleg emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolja a Nemzetközi Büntetőbíróság” – amit széles körben Oroszországra és Izraelre tett utalásként értelmeztek. Egy héttel később lemondtak.
Folyamatosan érkeztek felhívások Izrael részvételének felfüggesztésére: az esemény 236 művésze és művészeti szakembere írta alá az ANGA által 2025 októberében indított petíciót. A legutóbbi, 2024-es biennálé idején az izraeli művész, Ruth Patir maga döntött úgy, hogy zárva tartja kiállítását az ország pavilonjában, kijelentve, hogy addig nem nyit ki, amíg tűzszüneti és túszszabadítási megállapodás nem születik az Izrael–Hamász-háborúban. Bár akkor is voltak tiltakozások, azok számban és léptékben jóval kisebbek voltak, mint ami az idei biennálé szakmai napjainak második napján már megtörtént.

