Bényi Lilla

Levágott csirkefejek, mikroszkóp alatt pusztuló sejtek és arctalan női testek: Varga Emma Vox Victimæ című fotókönyve egyszerre gyomorszorító és esztétikailag lenyűgöző munka. Az alkotó az állati és a női test kisajátításának párhuzamait vizsgálja, és fő kérdése: kiknek van hangjuk egy olyan rendszerben, amely maga termeli újra az áldozatait?

A május 15-én nyíló Játéktól a világig, és vissza című kiállítás a báb, a bábtest és az emberi test médiumainak viszonyrendszerében vizsgálja, hogyan alakítja a mozdulat és a játék a valóságérzékelésünket. A tárlat kiterjesztéseként kortárs művészeket és bábszínházi alkotókat kérdeztünk…

Hogyan változik meg a fotográfia, ha a fotós már nem a valóságot, hanem az internet kollektív képtárát figyeli? Zagyvai Sári aiOTYPE című fotókönyve mesterséges intelligencia által generált, nem létező tájakat mutat be, miközben az analóg fotográfia eszközeivel formálja őket érzékien tapinthatóvá. A kötet egyszerre reflektál a képalkotás technológiai fordulatára és arra az egyre sürgetőbb kérdésre, hol húzódik a határ valóság, emlékezet és mesterségesen létrehozott látvány között.

Egy rózsaszín borítójú képeskönyv, amely oldalról oldalra bontja le a magyar alkoholvalóság tabuit: Jásdi Juli kötetének grafikái groteszk humorral, empátiával és könyörtelen pontossággal beszélnek családról, függőségről és társadalmi vakságról.

Dávida Míra magyar üvegművész tizenéves kora óta dolgozik üveggel, négy éve pedig Svédországban építi fel saját, nemlétező élőlényekből álló univerzumát. Első önálló kiállítása, az Imaginature a laborüveg és a biotechnológia határvidékén vizsgálja a természet és ember közti törékeny kapcsolatot, miközben rávilágít: az üveg ma már nem csupán kézműves anyag, hanem a művészet, tudomány és design metszéspontjának kísérleti terepe.

A kortárs könyvtervezés egyik legizgalmasabb fiatal alakja, Visnyai Zoltán a Magvető és az Open Books kiadványai mellett a Simon Márton költő által alapított Okapi Press mikrokiadó arculatát is meghatározza. Munkáiban a tipográfia kísérleti tereppé válik, ahol a betűk önálló jelentést hordoznak, mégis megőrzik a szöveg iránti alázatot. A tervezőgrafikussal a független kiadói működésről, a művészkönyvekről, a könyv műtárgy szerepéről, Tandori Dezső verseskötetének fakszimile kiadásáról és a közösségépítés fontosságáról beszélgettünk.