kortárs

Keresztes Zsófia generációjának már most is egyik legsikeresebb művésze, az egyik legdrágább hazai képzőművész, aki a széles közönség tetszését is magáénak tudhatja. A biennálés kiadványban olvasható, kontextualizáló írások viszont mintha pusztán dekorációs céllal születtek volna.

Nyilvánosságra hozta a Horváth Művészeti Alapítvány a műkritikusoknak szóló 2022-es díjának listáját. Eszerint megosztott eredmény született, a díjat két szerző kapja, a zsűri pedig további kettőt kiemelt. A mű két cikkel is képviseltetve van a listán.

Hosszú, régi történet ért el egy új fejezetéhez a görög fővárosban. Az EMST, vagyis a város kortárs művészeti múzeuma lassanként oda kerül, ahová szeretett volna: teljes gőzzel működhet, releváns programmal, térségi és részben kelet-európai fókusszal. Amúgy pedig egy válság után (vagy csak szünetében), tüntetések közepette.

Az elmúlt évek egyik legszínesebb kiállításával debütált a Trafó Galériában a hágai 1646 Experimental Art Space. Sírás nevetésig című kiállításuk azonban csak első pillantásra tűnik könnyednek.

A Budapest Galériában február 12-ig láthatóTestünk melege című kiállítás művészével, Máté Dániellel és kurátorával, Kollár Dalma Eszterrel beszélgettünk a tárlat által felvetett társadalmi és egyéni problémákról, az emberi energiaszükségletről, a kalóriamérésről és annak irrelevanciájáról. De szóba került a hétköznapokban fellelhető esztétikum és a semmibe rohanó tiszalöki Vilt Tibor szobor is.

Poszthumán organizmusok, nacionalizmus, politikai mitológiák, elhallgatott történelem, klímahelyzet, poszt-kolonializmus. Ezek a témák biztosan előkerülnek Velencében jövőre.

Gyógyítás, gondoskodás, elfogadás az egyik; erőszak, bűnözés, traumák a másik oldalon – cikksorozatunkban három aktuális vagy a közelmúltban zárt berlini kiállításról számolunk be, kijelölve e tárlatok fontos és sokszor egymásba fonódó felvetéseit.

„Horizontálisan, demokratikus döntéshozatallal működünk, hierarchiamentesen próbálunk együttműködni a művészekkel is. Ez lebontja azt a koncepciót is, amelyben a kurátor önmagát a művészek fölött álló művészként képzeli el” – fiatal párizsi kurátorok meséltek a kollektívában, egyesületi formában történő munka előnyeiről. Hátrányt nem tudtak mondani.

A Jindřich Chalupecký-díj a fiatal kortárs alkotóknak adható legrangosabb elismerés Csehországban. Harmincnegyedik alkalommal ítélték oda, és négy művészt valamint egy művészkollektívát ismertek el vele.

A szemünk előtt változik az intézményrendszer és a köztér, szűkülnek a művészi szabadság lehetőségei és erre sokan azt mondják, ez mindig is így volt – mondja Menesi Attila képzőművész. Az érdekli, hogy a jelenlegi helyzetben milyen egyéni döntések, stratégiák alakulnak ki. De nem csak az foglalkoztatja, hogy mi van itt, hanem az is, hogy mi lesz.

„A könyv színválasztása gyermekkori hangulatot idéz, például egy kislány babaszobáját. Ez a szoba azonban nem gyerek játékszerekkel van tele – és ezen a ponton kulminál a fotósorozat fogadtadásának ellentmondásossága. Feszegeti a „jó ízlés” határait, tabukat döntöget – leginkább a szexualitáshoz, intimitáshoz és annak reprezentáláshoz kötődő tabukat”.

Január 11-én, életének 73. évében elhunyt Záborszky Gábor Munkácsy-díjas festő és grafikus, érdemes művész, a Széchenyi Akadémia tagja. A szomorú hírt az MTA tette közzé.