Napirenden a csomagolóművész hagyatéka
Most ült először össze a Christo és Jeanne-Claude Alapítvány kuratóriuma, hogy megvitassák, mit kezdjenek az alkotópáros 150 millió dolláros vagyonával és be nem fejezett műveivel.
Most ült először össze a Christo és Jeanne-Claude Alapítvány kuratóriuma, hogy megvitassák, mit kezdjenek az alkotópáros 150 millió dolláros vagyonával és be nem fejezett műveivel.
A közösségi összefogással megvalósult köztéri szobrot a 2016-ban ehunyt művész születésnapján, július 29-én 18 órakor adják át a Deim Pál téren.
Monica Bonvicini I do you című, a patriarchális intézményi struktúrákra reflektáló egyéni kiállítása a tér kialakulásában tapasztalható hatalmi viszonyokra kérdezett rá.
Keserue Zsolt projektje a 2022-ben harmadik alkalommal meghirdetett ferencvárosi public art pályázat egyik nyertese. Már látható és egészen május 4-ig jelen lesz a köztéren, ahogyan a pályázat más díjazott alkotásai is megvalósulnak április, illetve május folyamán a kerületben.
Hatmillió forintos közösségi adományból valósulhat meg a nyár folyamán Deim Pál köztéri munkája Szentendrén – adta hírül a Ferenczy Múzeumi Centrum. A szobor a Tájékozódási plasztika (1976) című mű alapján valósul meg, amely a művész egyetlen zománc alkotásaként, köztéri szobortervként született meg.
Havannában, a Calle G és a Paseo del Prado útvonalán, van egy nagyjából hétszáz méteres szakasz. Az egyik olyan hely a városban, ahol a kormányzat engedélyével Wi-Fi hotspot működhet.
A Hollósy Simont, Réti Istvánt, Iványi-Grünwald Bélát, Thorma Jánost és Ferenczy Károlyt ábrázoló bronz szoborcsoportot a máramarosi megyeszékhely régi főterén állítják fel.
A nemrégiben elhunyt Lugosi Lugo László falfirkákat fókuszba helyező urbanisztikai-társadalmi-esztétikai visgálódásait foglalja össze a Graffiti – read the signs címmel ősszel megjelent kötet. A könyv fontos, sok fotót összegez, de bőven hagy munkát az utána következőknek.
Kolodko Mihály, miniatűr szobraival berobbant a köztudatba és a köztérre. Budapest szó szerint tele van a plasztikáival, fokozva a vizuális zűrzavart az esztétikai katasztrófa sújtotta övezetnek tűnő fővárosi emlékmű-térképen. A siker töretlen, pedig meg kellene beszélnünk, mit is látunk, amikor ezeket az apró szobrokat.
Tizenkét év, több mint kétezer új vagy felújított emlékmű, zömmel emlékévek keretében. Miért kell ennyi emlékmű és mit jelent, hogy ennyi van belőlük? Mennyiség vs minőség: az elmúlt három kormányzati ciklus emlékezetpolitikája a közterek és a számok felől nézve.
Dél-Los Angeles most nyílt új metróvonalának, mely a fekete-amerikai élet és kultúra történelmi központjait köti össze, minden megállóját kortárs képzőművészek által készített, a helyi közösségre reflektáló alkotások díszítik. A megnyitáskor nemcsak a végre megvalósult tömegközlekedési lehetőség feletti öröm, hanem a helyi közösség emancipációja, megbecsültsége feletti jóérzés is tapintható volt.
Majd a sötétben, pufidzsekiben beszélgetünk arról, hogy mi az, hogy múzeum, miközben szétszakad a társadalom kulturális szövete? Napjaink rezsikrízise nem lehet magánügy; a végsőkig ellen kellene állni annak, hogy privát, illetve konzumer terekbe szerveződjön ki a közintézmények feladata.