Visszaállítanák a Kossuth térre Lugossy Mária Forradalom Lángja című 1956-os emlékművét
Művészettörténészek kezdeményezésére, a Bohus–Lugossy Alapítvány támogatásával társadalmi összefogás indult, hogy Lugossy Mária Forradalom Lángja című emlékműve visszakerüljön eredeti helyére, a Parlament elé – adta hírül az Alapítvány.
Az 1956-os forradalom 40. évfordulóján, Göncz Árpád kezdeményezésére és közadakozásból felállított alkotást 2013-ban bontották el a Kossuth térről, majd 2016-ban a budai Nagy Imre téren állították fel újra. A kezdeményezők azt szeretnék, hogy a forradalom 70. évfordulójához kapcsolódva döntés szülessen a mű visszahelyezéséről, és 2027. október 23-án ismét a Kossuth téren lobogjon a Forradalom Lángja.
Három évtizeddel az emlékmű felavatása után művészettörténészek, művészeti szervezetek, az alkotó örökségét gondozó alapítvány és az 1956-os emlékezethez személyesen kötődő támogatók fogtak össze a Forradalom Lángja Kossuth téri visszaállításáért. A szakmai kezdeményezéshez kapcsolódva a Bohus–Lugossy Alapítvány online petíciót indított, hogy a mű sorsáról szóló párbeszédbe a társadalom szélesebb rétegei is bekapcsolódhassanak.
A kezdeményezés kiindulópontja művészeti és művészettörténeti. Kovalovszky Márta és Kovács Péter Széchenyi-díjas művészettörténészek, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai kezdeményezték, hogy Lugossy Mária alkotása térjen vissza eredeti helyére. A felvetéshez később a Magyar Művészeti Akadémia elnöksége, majd a Bohus–Lugossy Alapítvány is csatlakozott. A kezdeményezést támogatja Mécs Mónika is, akinek édesapja, Mécs Imre 1956-os szabadságharcos és egykori halálraítélt az emlékmű létrejöttében, majd 2016-os újbóli felállításában is szerepet vállalt – olvasható a sajtóközleményben.
A Forradalom Lángja története 1996-ban kezdődött. Lugossy Mária Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását az 1956-os forradalom és szabadságharc 40. évfordulóján avatták fel a Parlament előtt. Az emlékmű Göncz Árpád köztársasági elnök kezdeményezésére, az Ötvenhatos Emlékbizottság közreműködésével és széles körű közadakozásból valósult meg.
A mű gondolata egy konkrét történelmi pillanatot idéz meg. 1956. október 23-án este a Kossuth téren összegyűlt tömeg a sötétbe borult téren újságpapírokból rögtönzött fáklyákat gyújtott. Lugossy Mária négy évtizeddel később ezt az emléket fordította át szobrászat nyelvére. A fekete kőtömbből emelkedő, valódi lánggal égő alkotás művészi koncepciója így közvetlen kapcsolatban áll a Kossuth téren történtekkel.
Ez a kapcsolat áll a mostani szakmai kezdeményezés középpontjában is. Támogatói szerint a Forradalom Lángja helyspecifikus alkotás: a történelmi helyszín nem pusztán háttere, hanem jelentésének része. Visszahelyezése nem egyszerű köztéri áthelyezés lenne, hanem az eredeti művészeti és történelmi összefüggés helyreállítása. A Forradalom Lángja 1996-tól közel két évtizeden át a Kossuth tér része volt. Az emlékmű lángját minden évben október 22-én ünnepélyesen fellobbantották, és november 4-ig, a forradalom leverésének évfordulójáig lobogott.
2013-ban, a Kossuth tér rekonstrukciójakor az alkotást elbontották. A Bohus–Lugossy Alapítvány tájékoztatása szerint az alkotó jogutódai többszöri érdeklődésükre azt a tájékoztatást kapták, hogy a tér átépítését követően tervezik a mű visszaállítását. Erre végül nem került sor. Az emlékmű elemei egy nyergesújfalui kőfaragótelepre kerültek, hollétüket pedig Mécs Imre kutatta fel felesége, Magyar Fruzsina, valamint önkéntesek és egykori adományozók segítségével. Mécs ezt követően kezdeményezte az alkotás újbóli felállítását, ugyanakkor mindvégig amellett érvelt, hogy annak eredeti helyére, a Parlament elé kell visszakerülnie.
2016-ban a Fővárosi Közgyűlés végül a II. kerületi Nagy Imre teret jelölte ki az emlékmű új helyszíneként. A döntés már akkor vitát váltott ki. Mécs Imre a közgyűléshez intézett nyílt levelében arra kérte a képviselőket, hogy ne támogassák a Nagy Imre téri elhelyezést, mert álláspontja szerint a mű helye a Parlament előtt van. A Nagy Imre tér ugyan maga is szorosan kapcsolódik az 1956-os emlékezethez, a kezdeményezők szerint azonban más történeti jelentést hordoz. A közelben működött a Gyorskocsi utcai fogház, amely a forradalmat követő megtorlás egyik helyszíne volt. Mécs Imrét is tartották fogva, majd halálra ítélték a megtorlás során. Számára ezért az emlékmű budai elhelyezése személyes okokból sem jelentette az eredeti alkotás helyreállítását. Mécs Imre, Magyar Fruzsina és támogatóik 2016 után több alkalommal demonstráltak a Parlament előtt a Forradalom Lángja visszahelyezéséért. Az emlékmű egykori helyén mécseseket gyújtottak, és következetesen azt képviselték, hogy Lugossy Mária alkotásának vissza kell kerülnie a Kossuth térre.
A mostani kezdeményezés ezt a több évtizedes történetet folytatja. A Bohus–Lugossy Alapítvány célja, hogy a szakmai állásfoglalás támogatásába szélesebb társadalmi kört is bevonjon. Ezért indult el az online petíció, amelyhez bárki csatlakozhat, aki támogatja az emlékmű Kossuth téri visszaállítását. A társadalmi részvételnek az alapítvány szerint különös jelentőséget ad a mű története. Ahogyan az emlékmű három évtizeddel ezelőtt közadakozásból, magánemberek hozzájárulásával született meg, most a visszahelyezését támogató kezdeményezés is széles körű társadalmi összefogásra épülhet.
Lugossy Mária (1950–2012) Munkácsy-díjas szobrász és üvegművész, a 20. század második fele és a 21. század eleje magyar művészetének egyik nemzetközileg is legjelentősebb alkotója. Művei a világ rangos köz- és magángyűjteményeiben találhatók, többek között a Musée du Louvre, a British Museum, a Corning Museum of Glass, a Suntory Museum, a Kunstpalast Düsseldorf, a MUDAC, valamint itthon a Magyar Nemzeti Galéria és számos jelentős múzeum gyűjteményében. Az ügy egyúttal Lugossy Mária művészi örökségére is ráirányítja a figyelmet. A Forradalom Lángja monumentális köztéri életművének meghatározó darabja, ezért a kezdeményezők a mű visszahelyezését nemcsak emlékezetpolitikai, hanem művészettörténeti kérdésnek is tekintik.
A petíció azt kéri, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján szülessen döntés az emlékmű sorsáról, és induljanak el a visszaállításhoz szükséges szakmai és döntéshozatali egyeztetések. A kezdeményezők célja, hogy 2027. október 23-án a Forradalom Lángja ismét azon a helyen loboghasson, amelyre Lugossy Mária alkotása eredetileg készült: a Parlament előtt, a Kossuth téren.
