Lelkes gyakornokként ülnek be a képzőművészeti szakma meghatározó szereplői teremőrnek az aqb-be
Ki végzi a kortárs művészeti intézmények működéséhez szükséges háttérmunkát, és milyen feltételek között lehet belépni a szakmába? A Magyar Képzőművészeti Egyetem mesterszakos hallgatóinak diplomaprojektje, a Lelkes gyakornokot keresünk! a gyakornoki rendszer láthatatlan struktúráit vizsgálja a kortárs művészetben. Az art quarter budapestben rendezett kiállítás művészeti munkákon, kutatási eredményeken és egy kapcsolódó kiadványon keresztül mutatja be azokat a sokszor észrevétlen mechanizmusokat, amelyek meghatározzák a kulturális szféra működését.
A kortárs művészeti intézményrendszer működését számos olyan szereplő és munkafolyamat tartja fenn, amely ritkán kerül a figyelem középpontjába. A Magyar Képzőművészeti Egyetem kortárs művészetelméleti és kurátori ismeretek mesterszakos hallgatóinak diplomaprojektje, a Lelkes gyakornokot keresünk! – A gyakornoki rendszer láthatatlan struktúrái a kortárs művészetben ezt a kevéssé vizsgált területet teszi láthatóvá, a gyakornokság paradox intézményét állítja középpontba. A téma különösen aktuális egy olyan szakmai közegben, ahol a pályakezdők számára a gyakornoki munka sokszor a belépés szinte elkerülhetetlen feltételévé vált.

A mű kiindulópontja a Tuta nevezetű ruhadarab,
melyet száz éve tervezett az olasz futurista Thayaht (Ernesto Michahelles).
A román kollektíva munkája azt vizsgálja,
miként használja fek a művészet a poltika és a gazdaság a divatot és az öltözködést.
A projekt abból a felismerésből indul ki, hogy a gyakornokság egyszerre nyit meg szakmai lehetőségeket és termel ki bizonytalan helyzeteket. A művészeti pályára készülők gyakran olyan intézményi környezetben szereznek tapasztalatot, amelyben a szakmai fejlődés ígérete együtt jár az alulfizetettséggel, a fizetetlen munkavégzéssel vagy a lojalitás informális elvárásával. A kiállítás azt vizsgálja, milyen mechanizmusok tartják fenn ezt a paradox rendszert, hogyan öröklődnek tovább a benne működő mintázatok, és milyen alternatívák képzelhetők el egy igazságosabban működő kulturális szférában.

A tárlat nemzetközi és hazai művészek munkáit vonultatja fel, akik saját tapasztalataikon, kutatásaikon vagy intézményi megfigyeléseiken keresztül foglalkoznak a láthatatlan munka, a kulturális termelés és az intézményi hierarchiák kérdéseivel. A kiállítók között szerepel az Apparatus 22, Dobokay Máté, Gleb Burnashev, Januskó Klaudia, Juhász Nóra, Luca Florian, Menesi Attila, Rojas-Nagy Réka Miranda, Siklódy Fruzsina, Setényi Anna és Széll Ádám. Munkáik eltérő médiumokon és megközelítéseken keresztül kapcsolódnak a projekt központi kérdéséhez, miközben tágabb összefüggésekben is értelmezik a művészeti munkavégzés feltételeit.
A kiállítás egyik legfontosabb alapját egy, a magyar művészeti szcénában jelenleg vagy korábban gyakornokként dolgozók tapasztalatait összegző kutatás adja. Az anonim kérdőívből kirajzolódó kép túlmutat az egyéni történeteken. Láthatóvá válnak azok a strukturális problémák, amelyek a gyakornoki pozíciók meghirdetésétől a szakmai előmenetel lehetőségeiig meghatározzák a kulturális intézmények működését. A projekt arra is rákérdez, hogy a meghirdetett pozíciók milyen mértékben teljesítik a szakmai vagy anyagi ígéreteket, és milyen szerepet játszanak az egyetemek a rendszer fenntartásában vagy átalakításában.

A kutatás eredményeihez kapcsolódik a Lelkes gyakornokot keresünk! című kiadvány, amely a gyakornokság témáját szélesebb történeti és társadalmi összefüggésekben tárgyalja. A kötet foglalkozik a kizsákmányolás kérdésével, az osztályalapú hozzáférés problémájával, a kulturális közmunka fogalmával, valamint az alternatív, nem hierarchikus szerveződési modellek lehetőségeivel. A tanulmányok szerzői K. Horváth Zsolt, Kolocz Dóra, Szoboszlai János, Őze Eszter és Visnyai Zoltán. A kötethez kapcsolódó gyakornoki manifesztót a RUT kollektíva, Dolicsek Petra és Szakos Borbála jegyzi.
A kiadvány bemutatójára 2026. június 18-án, 19 órakor kerül sor az art quarter budapest Project Space-ben. A beszélgetés a kötetben szereplő szövegek mentén járja körül a gyakornoki rendszer történeti, intézményi és társadalmi összefüggéseit. A kiadvány magyar és angol nyelven online is elérhető lesz.

alsó sor: Fenyvesi Áron, Bencsik Barnabás, Tomcsányi Sára, Fazakas Réka
A projekt egyik legizgalmasabb eleme Menesi Attila Teremőrök – Poszt-primordiális néni című munkája, amely közvetlenül a kiállítás működésébe épül be. A teljes nyitvatartási idő alatt huszonegy önkéntes teremőr váltja egymást a térben. A résztvevők a magyar művészeti intézményrendszer különböző területeiről érkeznek: intézményi munkatársak, kurátorok, vezetők és más szakmai szereplők vállalnak néhány órás szolgálatot. A gesztus a kulturális szférában végzett láthatatlan munka kérdését emeli a kiállítás középpontjába, és konkrét tapasztalattá alakítja azt, amiről a projekt egészében szó esik.
Menesi korábbi munkáiban is visszatérően foglalkozott a teremőr figurájával. Egy 1990-es évekbeli Ernst Múzeum-beli kiállításon használt székre helyezett párnahuzat másolatát önálló műként állította ki, más projektjeiben a Liget Galéria egykori teremőre vált az alkotások szereplőjévé.
A 2024-es Velencei Biennálén készített fotóin szintén hangsúlyos helyet kaptak azok a dolgozók, akik a művek őrzésével biztosítják a kiállítások működését. A mostani projekt során minden nyitvatartási napon fénykép készül az aktuális teremőrről, így a dokumentáció részévé válik egy olyan munkafolyamat, amely rendszerint a háttérben marad.

A Lelkes gyakornokot keresünk! egyszerre kiállítás, kutatási platform és intézménykritikai kezdeményezés. A bemutatott művek, az összegyűjtött tapasztalatok és a kapcsolódó kiadvány közös célja, hogy láthatóvá tegye a kulturális szféra működésének rejtettebb rétegeit. A projekt kurátorai Domokos Ferenc, Magyar Míra Mónika, Nagy András és Tomcsányi Sára, konzulense Don Tamás. Munkájuk olyan fórumot teremt, amelyben a gyakornokságról szóló személyes történetek strukturális kérdésekké alakulnak, a megszokott intézményi működés pedig kritikai vizsgálat tárgyává válik. A kiállítás ezzel a kortárs művészeti közeg egyik legfontosabb, mégis ritkán tematizált kérdéséről kezdeményez párbeszédet.
Megtekinthető 2026. július 3-ig.

