Németország

Angela Merkel csaknem öt évvel a visszavonulása után mutatta meg, hogyan szeretné, hogy emlékezzenek rá – vizuálisan. A róla készült portréfestmény – mely a német hagyományokba illeszkedően minden leköszönő kancellárról elkészül, úgy, ahogyan azt a portréalany szeretné –, nem szolgál újabb olvasattal Németország első női szövetségi vezetőjét illetően. Közben újra fellobbantja a vitát arról, van-e még helye a hagyományos politikusportréknak a 21. században.

A Goethe Intézet rangos kitüntetését minden évben három kulturális személyiség vagy entitás kapja, idén a díjazottak között van az OFF-Biennále Budapest kurátori csapata is. Az OFF, mint emlékezetes, 2022-ben a kasseli documenta résztvevői között is jelen volt.

Michael Moebius német művész, akit rágógumit fújó pop-ikonjairól ismernek, több száz hamisító ellen nyert pert, „monumentális” összeggel. A jól fogyasztható, dekoratív műveket produkáló alkotó piacát komolyan rongálták a hamisítványok.

A héten Budapesten, a MOME-n tart előadást Jörg Colberg, aki többek között olyan fotográfusi gyakorlatokat kutat, amelyek segítenek fenntartani a neoliberális kapitalizmus óriási társadalmi egyenlőtlenségeit. A Vaterland című új kötete a közép-európait jelent a személyes emlékezet és a mai, aggasztó társadalmi jelenségek tükrében vizsgálja.

Már menet közben jól látszott, hogy a jelentés egyvalamire biztosan nem lesz jó: nevezetesen az antiszemitizmus-vita lezárására és a tanulságok egyértelmű megfogalmazására.

Összességében sikeres évet zár 2022-ben a németországi árverési piac. Az utolsó hetek érdekesebb fejleményei között tallóztunk.

Mindkét művész munkái jóval a megjelölt becsérték felett keltek el a kölni Van Ham aukciósház november 30-i árverésén. Rajtuk kívül még Joseph Csaky és Kádár Béla egy-egy műve is szépen szerepelt.

Konfliktusokkal terhelt volt a documenta fifteen, Európa talán legjelentősebb kortárs művészeti nagyeseménye a németországi Kasselben. Három szakemberrel ültünk le beszélgetni, hogy értékeljük a média szerepét a konfliktusokban, beszéljünk a németországi és részben a hazai recepcióról, a “látogatói élményről”, a saját tapasztalataikról.

A kasseli documenta eddigi talán legviharosabb kiadása volt az idei, amely június közepén nyílt és szeptember végével fejeződött be. Pedig voltak konfliktusok korábban is, mint ahogy maga a documenta sem probléma nélküli intézmény. A sajtóban a viharok elnyomták mindazt, ami száz nap alatt Kasselben még történt. De mi is történt?

A német kormányzat a teljes kulturális szektort egymilliárd euróval segítette a pandémia időszakában és azt követően. Ezen belül a kereskedelmi galériáknak és vásároknak 30 millió euró jutott, de most többen kétlik, hogy erre valóban szükség volt.

Kilenc évvel ezelőtt szinte az egész világot izgalomban tartotta a hír, hogy óriási mennyiségű, addig lappangó, kiemelkedő értékű műtárgyat találtak egy müncheni lakásban. Mi történt velük azóta? Miként azonosították őket és hogyan tárult fel a múltjuk? Egy berni kiállítás dolgozza fel az azóta eltelt évek történéseit.

Az Egyesült Királyságban már félreverték a harangokat, skóciai és angliai múzeumok is jelezték, részlegesen vagy teljesen bezárhatnak a megugró energiaárak következtében. Németországban egyelőre “csak” aggodalmak hangzanak el és kormányzati lépéseket várnak.