Szemle

A bukaresti Nemzeti Kortárs Művészeti Múzeum nagyszabású Malevics-tárlat a művész szuprematista korszakára fókuszálna, ám a bemutatott festmények közül három eredetisége azonnal heves vitákat váltott ki. A nemzetközi szakértők és a kölcsönző gyűjtő között kirobbant konfliktus nemcsak reputációkról, hanem több milliárd forint értékű műtárgyak hitelességéről is szól – és újra rávilágít arra, miért az orosz avantgárd a hamisítók kedvenc terepe.

A Greenpeace aktivistái megmásztak egy észak-tengeri gázfúrótornyot majd egy 1000 négyzetméteres vásznat függesztettek fel annak oldalára, és több száz liter vérvörös folyadékkal locsolták le – az Anish Kapoor által tervezett művészeti akció keretében.

Post-punk fanzine, gyümölcsformává vált nők, felhalmozás és bekebelezés, továbbá Levine Coloradóban, Bedrock Liverpoolban – néznivalók tűzijáték után.

A köztéri művészet újragondolása és Koyo Kouoh emlékezete – többek közt ezek voltak az Experimenter Curator’s Hub 2025 programjának legemlékezetesebb témái. Az indiai Kolkatában (korábban Kalkutta) megrendezett fórum 14. kiadása a világ vezető kurátorait hívta meg, hogy megvitassák a szakma legfontosabb kérdéseit.

Három hete még Bangkokban ünnepelte a megnyitót a burmai Sai, aki feleségével együtt kurátora volt egy Thaiföld egyik vezető galériájában rendezett kiállításnak. Most azonban a házaspár már az Egyesült Királyságban van, ahol menedékjogot kértek. Tárlatukat – amely az autoriter rendszerek összefonódásáról szól – a kínai kormány felháborodása nyomán cenzúrázták.

Dobfelszerelés a kiállítótérben, testpolitika Pécsett, lírai Nádler Füreden, torz kérdőjel Velencében, hipnózis Bázelben – nyaralás közben is üdítő művészet az e heti válogatásban.

A kortárs magyar művészeti élet egyik legmegosztóbb jelensége – az 1992-ben született autodidakta festő, Bozó Szabolcs csillagászati magasságokban mozgó műkereskedelmi sikere – került fókuszba július végén egy meglepő helyszínen, az Árpád híd aluljárójában, a Nívó Drink Bárban.

Interakciók egy rovarfarmon, élő organizmus a Herminán, hőségriadó a Mészáros utcában, politikai utópiák a Hamburger Bahnhofban, többgenerációs fogcsikorgatás Lisszabonban – augusztus eleji körkép.

David Hockney, a festészet kaméleonja, 87 évesen is ugyanazzal a kíváncsisággal és kísérletező kedvvel nyúl a vászonhoz – vagy épp az iPadhez –, mint pályája elején. A Louis Vuitton Alapítvány négy emeletét betöltő monumentális kiállítás nem a pop-art ikonját ünnepli, hanem azt a Hockney-t, aki az elmúlt 25 évben újra feltalálta a tájképfestészetet, a portrét – és talán önmagát is.

A New York-i Museum of Modern Art, népszerű nevén a MoMA hűsítő válogatást állított össze kortárs gyűjteményének azon darabjaiból, melyek a fagylaltról szólnak. A válogatás egyben invitáció is, hogy – aki arra jár – kóstolja meg személyesen is a múzeum saját márkával ellátott csoki-vanília kreációját is, természetesen a kiállítások megtekintése után.

William Holman Hunt egyik leghíresebb alkotása, A lelkiismeret ébredése a megváltás és a megbánás pillanatát ragadja meg.

A magyarországi romák kulturális egyenjogúságához elengedhetetlen lenne, hogy ne róluk, hanem velük együtt, az ő indítványaikra és az ő elképzeléseik mentén valósuljanak meg a témát érintő, feldolgozó kezdeményezések – állítja szerzőnk, aki két évtizede dolgozik az élő, autentikus cigány kultúra kritikai és releváns láthatóvá tételén. Vélemény.