Szemle

A világsztárnak is nevezett kínai képzőművész és aktivista önéletrajzi könyvet jelentetett meg 1000 év öröm és bánat címmel. A történelem hömpölygő folyamára, s benne a magával sodort emberi sorsokra utaló sor apja, Aj Csing egy verséből való; a könyv pedig bemutatja, hogyan termelte ki Kína XX. századi történelme a XXI. századra Ai Weiweit.

Bert Danckaert PhD kutatásához készült fotósorozata nem úgy sikerült, ahogy előre tervezte.  Tapasztalatait egy különös, szakmai és irodalmi szövegeket ötvöző kisregényben tárja az olvasó elé. Az első és második rész után a harmadik részt közöljük. Kudász Gábor Arion fordítása.

Konfliktusokkal terhelt volt a documenta fifteen, Európa talán legjelentősebb kortárs művészeti nagyeseménye a németországi Kasselben. Három szakemberrel ültünk le beszélgetni, hogy értékeljük a média szerepét a konfliktusokban, beszéljünk a németországi és részben a hazai recepcióról, a “látogatói élményről”, a saját tapasztalataikról.

A kasseli documenta eddigi talán legviharosabb kiadása volt az idei, amely június közepén nyílt és szeptember végével fejeződött be. Pedig voltak konfliktusok korábban is, mint ahogy maga a documenta sem probléma nélküli intézmény. A sajtóban a viharok elnyomták mindazt, ami száz nap alatt Kasselben még történt. De mi is történt?

Pozsonyban most egymás mellé került sok minden. Két rendezvény, a Fotóhónap és az OFF Bratislava, pár olyan kép, amelyeknek nem kellett volna, sok olyan is, amelyeknek jót tett egymás kontextusa, és néhány probléma, amely még sajnos sokáig velünk marad itt, Európában.

Fest, fúj, ragaszt, fűrészel, szögel, csavaroz, kasíroz, meglévő tárgyakat épít a kompozícióba, néha saját anyagmegoldásokkal operál. Képek vagy installációk? Figurálisak vagy elvontak? Ami biztosnak látszik: démonokkal van dolgunk.

November 19-ig tekinthető még meg Gink Sára önálló, DLA kutatását összegző artistic research kiállítása a Fészek Művészklubban, ahol archívumok és interjúrészletek segítségével villantja fel annak az organikus kapcsolatnak egy szeletnyi fragmentumát, amely az 1970-es és ’80-as években szorosan fennállt a helyszín és a kísérleti textilművészet alkotói között.

Balaton Detox és Balatorium Air címszavak alatt folynak és folytak az őszi művészeti munkálatok Veszprémben és környékén az éber Balaton-tudatért.

Nagyszabású, számtalan utat megnyitó kiállítás, amely fordulatot jelez alkotója pályáján. Dezső Tamás eddigi munkásságát a sajtófotó és a dokumentarista fotográfia határozta meg. Új korszaka következetesen gondolkodó művész profilját körvonalazza, aki képes a radikális váltásra, művészetről alkotott felfogásmódja, identitása gyökeres átalakítására.

Mire jó a vízitorma a fotográfiában? Fel lehet-e eleveníteni a kortárs művészetben olyan fotótechnikákat, amelyekhez nem kell kamera, miként lehet használni ezeket és mit mondanak? Almudena Romeróval budapesti kiállításán beszélgettünk.

Arra a kérdésre, hogy kik ma a legfontosabb gyűjtők, ugyanúgy nincs egzakt és objektív válasz, mint arra, hogy kik ma a legjelentősebb művészek. De ahogy utóbbiakról is készül többféle rangsor, nincs ez másképp a gyűjtőknél sem.

Első ízben ítélték oda azt a magyar művészek alkotótevékenységét támogató képzőművészeti díjat, amelyet az 1956 óta Párizsban élő festő- és szobrászművész, Stein Anna alapított. Az öttagú szakmai zsűri egyhangú döntése alapján a díjazott Horváth János, miskolci festőművész lett, aki a párizsi Liszt Ferenc Intézetben vette át a díjat.