kulturális politika

“Egy pillanatig sem bánom, hogy nem egyfolytában printelek és keretezek és pezsgőzöm a megnyitóimon. Jobban vagyok, mint lettem volna középosztálybeli, menő fotósként. Hasznosabb vagyok.” Csoszó Gabriella fotográfus részt vett a 2013 és 2015 közötti tiltakozásokban, és részben szervezte is azokat. FreeDoc projektje 2010 óta dokumentálja a hazai demokráciapárti demonstrációkat, a történeti kutatás, a civil szféra és a kritikus sajtó számára is értékes archívumot hozva létre.

Recep Tayyip Erdoğan múlt vasárnap megnyerte a török elnökválasztást a szavazatok 52%-ával. A török művészeti közeg most attól tart, folytatódik, sőt erősödik az őket érő nyomás. A kritikus kultúra, főként ha kurd, vagy LGBTQ művészek, vagy női művészek reprezentálják, veszélyben van az országban.

Az idegenforgalmi szezonban egy euróval emelkedik a múzeumi belépők ára az olaszországi intézményekben. Ebből a pénzből az Emilia-Romagna tartományt sújtó árvíz okozta károk nyomán megrongálódott kulturális örökségi helyszíneket támogatnák.

“A művészi szabadság olyan értelemben mindenképpen beszűkült, hogy nincs esélyegyenlőség, nincs szabad értékverseny és nagyon komolyan lecsökkentek az elérhető források.” Orbán György képzőművész a Szabad Művészek csoport tagjaként vett részt tiltakozó akciókban 2012-13-tól kezdődően, és a Ludwig Múzeum tíz évvel ezelőtti elfoglalásánál is ott volt. Most ő válaszol A mű kérdésére.

Az Andrássy úton, a KOGART egykori épületében nyílik az MBH Bank művészeti intézménye, a HAB, vagyis a Hungarian Art & Business. Öndefiníciója szerint a célja “a hazai és régiós kortárs művészeti szcéna helyzetének elősegítése” lesz.

“Az én szocializációmnak már részét képezte az a tudat, hogy bár az állandóságot hivatottak képviselni, bármikor kicsúszhat az intézmények lába alól a talaj.” – Sárai Vanda válaszol A mű körkérdésére.

Csák János kulturális és innovációs miniszter újabb öt évre kinevezte ki Fabényi Juliát, így ő marad a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója. A hírt a múzeum közölte.

„A mai helyzet azért nehéz és összetett, mert kellene találni egy olyan kiutat, amely nem egyenlő a feladással vagy a hamis kibéküléssel” – Nemes Csaba képzőművész számos tiltakozó akcióban vett részt 2013-ban, a hazai kulturális politika fordulatát jelentő évben. A mű körkérdésére válaszol, amely 2013-ról, és az azóta eltelt tíz esztendőről szól.

Éppen tíz éve, 2013 május 9-én foglalták el művészek, aktivisták és diákok tizenkét napra a budapesti Ludwig Múzeumot – legalábbis a lépcsőjét, amelyet nyitott, demokratikus fórummá alakítottak. Kisspál Szabolcs képzőművész, az akkori események egyik fő résztvevője rögtönzött akcióval emlékezett az épületfoglalásra, amely akkor hangos tiltakozó akció volt a kormányzat kulturális politikája ellen.

Marko Rodics a szocializmus alatt meg nem valósított művek fiktív rekonstrukcóit készíti el. Az Ismeretlen Magyar Művész megtalált vázlatai alapján dolgozik, amelyek a soha el nem készült művek terveit tartalmazzák. Aztán erre a művészre “rábukkan” Kubában is, ebből lesz az Ismeretlen Kubai Művész. Persze mindkettő, sőt, mindhárom ő maga. Többrétegű, bonyolult viszony a múlthoz, a jelenhez.

A hivatalos közlemény szerint tíz év után önszántából távozik az Állami Puskin Képzőművészeti Múzeum éléről az odesszai születésű Marina Losak. Helyére egy volt belügyminisztériumi dolgozót tettek, ami kísértetiesen hasonlít a Tretyakov Képtár nemrégiben történt igazgatóváltására.

A Fidesz célja 2010 óta pontosan annak az állapotnak az előidézése volt, amiben most vagyunk. Kimondva-kimondatlanul a független kultúra és művészet eltörlése, lehetőleg végképp. Jól tudták, hogy a kultúrának ez a szegmense milyen erővel bír, ha máshonnan nem, hát a saját fiatalságuk idejéből.