kulturális politika

Düsseldorfi és kölni galériák csatlakoztak ahhoz a nyílt levélhez, amelyben elutasítják a szélsőjobboldali AfD kísérletét, hogy politikai üzeneteit a német művészeti és kulturális hagyományokhoz kapcsolja. A tiltakozás apropója a párt düsseldorfi szervezetének október 26-ra meghirdetett, Kulturális politika jobboldali szemszögből című rendezvénye.

A The Art Newspaper részletes cikkben foglalkozott a kortárs magyar szcénával. A magyar művészeti élet szereplőit megszólaltató elemzés feleleveníti, hogy a Fidesz 16 éves kormányzása alatt a kulturális intézmények politikai ellenőrzés alá kerültek, a társadalmilag érzékeny témák kiszorultak számos kiállítótérből, fontos múzeumi beruházások pedig félbemaradtak. Orbán Viktor 2026-os választási veresége új lehetőségeket teremtett, de a károk helyreállítása hosszú folyamat lesz – számol be a magyar helyzetről a lap.

Hogyan reagált a kortárs művészeti szcéna a művészi szabadság fokozatos beszűkülésére, és mit árulnak el a szakma ellenállási és alkalmazkodási stratégiái az elmúlt másfél évtizedről? Menesi Attila DLA értekezése a 2013 és 2027 közötti magyarországi időszak kultúrpolitikai folyamatait, a művészeti intézményrendszer átalakítását és a szakmai közeg reakcióit vizsgálja.

Ki fogadott el ösztöndíjat? Ki állított ki egy adott intézményben? Kinek vásárolta meg a műveit egy állami gyűjtemény? Ki vállalt szerepet egy vitatott szervezet működésében? Ki maradt távol? Ki szólalt meg, és ki hallgatott? A Kulturális Együttműködési Index ezekre a kérdésekre nem morális vagy politikai, hanem strukturális nézőpontból tekint.

A szeptember eleji Szász-Anhalt tartományi választás előtt az AfD ismét kihangosította „új, hazafias kulturális politika” elnevezésű programját, amelynek egyik kiemelt célpontja a Bauhaus intézménye és szellemi öröksége.

Művészek és elméleti szakemberek szerveztek közös takarítást a Műcsarnok lépcsőjéhez június 2-án délután – ahol „ellen-molinók” várták őket.

Szinte egyszerre fogalmazott meg ajánlást az AICA Magyar Tagozata és egy szakmai tömörülés – András Edit, Mélyi József, Nagy Gergely, Róka Enikő, Sasvári Edit – a Tisza-kormány számára a hazai képzőművészet jövőjéről.

Frida Kahlo festményei ma már a világ legértékesebb műtárgyai közé tartoznak, és minden alkalommal, amikor egy kép aukcióra kerül, felmerül a kérdés: Mexikó kulturális örökségéről van szó, vagy egyszerűen eladható műtárgyakról? A mexikói művészeti világ egyre elszántabban próbálja megakadályozni, hogy a festő művei külföldre kerüljenek, és ebben a küzdelemben kulcsszerepet játszik a híres Gelman-gyűjtemény is.

Van, aki alapítja, van, aki zsűrizi, van, aki kapja, van, aki elutasítja. Van, aki örökre a shortlisten ragad. Van, aki halmozza, és van, aki egész életében hiába epekedik érte. Van, aki megveszi, van, aki visszaadja. Van, aki kiborul miatta, van, aki csak nevet rajta. Mi az?

A világ figyelme most főként arra irányul, hogyan kérdőjelezik meg a régi-új amerikai elnök első rendeletei a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok évtizedek alatt kialakult rendszerét. Eközben Trump és az új amerikai adminisztráció sokszor hajmeresztő lépései a kulturális szférát sem hagyják érintetlenül. Igaz, a hatás e területen elsősorban az USA-n belül érvényesül, de azért máris vannak komoly nemzetközi konzekvenciái is.

A németországi Kasselben ötévente megrendezett Documenta három évvel azután, hogy a 2022-es kiadást antiszemita botrány rázta meg, új, radikálisan Izrael-párti magatartási kódexet vezetett be.

A döntés súlyosan veszélyezteti Berlin vezető kulturális státuszát a város múzeumigazgatói szerint.