Szemle

Nagyon nem mindegy, hogy miként határozzuk meg az intézményeinket, mit várunk tőlük éppen ma, egy világválság közepette. A nemzetközi múzeumi szervezet, az ICOM új múzeumdefiníciójáról volt szó egy budapesti konferencián. És itt is minduntalan beleütköztünk a válság jeleibe.

A most véget ért katari futball világbajnokság, a most kirobbant Katar-gate, de a térségben zajló múzeumépítések is nyers, de érzékletes példáját adják annak, hogy olyan országok, amelyekben messze nem problémátlan az emberi jogok helyzete, milyen eszközökkel igyekeznek nemzetközi legitimációt vásárolni maguknak.

Íme egy sor különleges, letesztelt játék – nem csak gyerekeknek –, amelyekkel az igényes időtöltés mellett egyben belépőt is adunk a művészetek titokzatos világába. De csak óvatosan! Tolsztoj szerint semmiben sem nyilvánul meg olyan világosan az ember jelleme, mint a játékban.

Szipőcs Krisztina, Molnár Ágnes Éva, Mező János, Parászka Boróka és Bagi Zsolt – azaz egy múzeumi szakember, egy művész, egy környzetvédő, egy újságíró és egy filozófus válaszolt kérdésünkre.

A nemrégiben elhunyt Lugosi Lugo László falfirkákat fókuszba helyező urbanisztikai-társadalmi-esztétikai visgálódásait foglalja össze a Graffiti – read the signs címmel ősszel megjelent kötet. A könyv fontos, sok fotót összegez, de bőven hagy munkát az utána következőknek.

A 2017-es doucumenta két helyszínét, Kasselt és Athént szó szerint személyesen kötötte össze Marinka Limat svájci művész. Elgyalogolt az előbbiből az utóbbiba, és közben művészeket és művészeti helyszíneket szerett volna fölkeresni, majdhogynem véletlenszerűen. De nem egészen ez történt. Ennél kevesebb és jóval több. Az útról készített filmjét szerdán Budapesten is levetítette.

A gyermekkönyvek egy típusa tulajdonképpen mindenkinek szól. A művészeti témájú, a művészetet eszközként felhasználó és/vagy önálló műalkotássá előlépő könyv közönsége kortalan, vagyis inkább mindenkorú. A Csimota Kiadó az ilyen könyveket karolja föl, mint a frissen megjelent, de régóta várt Hol készül a művészet? címűt is.

A frissen nyilvánosságra került rangsorok hű képei a globális szcéna változásainak, ugyanakkor az elmúlt évek turbulens változásai után némi stabilizálódásról tanúskodnak

Bázelben két kiállítás is a nácik által elfajzottnak minősített művek sorsával foglalkozik. Az egyik azzal a műtárgycsoporttal, amelyet éppen a bázeli intézmény vásárolt meg 1937-ben.

Kolodko Mihály, miniatűr szobraival berobbant a köztudatba és a köztérre. Budapest szó szerint tele van a plasztikáival, fokozva a vizuális zűrzavart az esztétikai katasztrófa sújtotta övezetnek tűnő fővárosi emlékmű-térképen. A siker töretlen, pedig meg kellene beszélnünk, mit is látunk, amikor ezeket az apró szobrokat.

A világsztárnak is nevezett kínai képzőművész és aktivista önéletrajzi könyvet jelentetett meg 1000 év öröm és bánat címmel. A történelem hömpölygő folyamára, s benne a magával sodort emberi sorsokra utaló sor apja, Aj Csing egy verséből való; a könyv pedig bemutatja, hogyan termelte ki Kína XX. századi történelme a XXI. századra Ai Weiweit.

Bert Danckaert PhD kutatásához készült fotósorozata nem úgy sikerült, ahogy előre tervezte.  Tapasztalatait egy különös, szakmai és irodalmi szövegeket ötvöző kisregényben tárja az olvasó elé. Az első és második rész után a harmadik részt közöljük. Kudász Gábor Arion fordítása.