Ukrajna

Leonyid Mihelszon az egyik leggazdagabb orosz, földgázkitermelő és petrolkémiai vállalatok résztulajdonosa. Putyin-közelisége miatt most velencei és moszkvai magánmúzeuma is bajban van.

A programot szervező és támogató
AES+F moszkvai székhelyű videoművészeti kollektíva Ukrajna inváziója óta minden kapcsolatot megszakított az orosz állami intézményekkel, és leállította minden oroszországi projektjét. Ezt addig kívánják fenntartani, amíg meg nem bukik a rezsim. 

A második világháború történetével foglalkozó múzeumot eddig Német-Orosz Múzeumként ismerte a világ. Új neve, a Museum Berlin-Karlshorst korábban csak a hivatalos papírokon szerepelt.

A háború első heteiben inkább rombolásról szóltak a hírek, ma már inkább elviszik, amit értékesnek tartanak. Legfrissebb és feltehetően eddigi legértékesebb zsákmányaik a melitopoli múzeum szkíta aranyai.

Az egyik legnagyobb élő festőművész ritkán szólal meg közéleti, politikai kérdésekben. Idős kora miatt meglehetősen visszavonultan él, de most megtörte a csendet.

Első ránézésre azt hihetnénk, egy nem túl szerencsés szolidaritási gesztusról van szó, valójában azonban ez a döntés már évek óta érett.

A kölcsönben szereplő értékes művek egyhamar nem jutnak vissza az Ermitázsba, a Tretyakov Képtárba és más nagy orosz múzeumokba, mert a finnek szorosan értelmezik az uniós szankciókat.

Keveset tudunk az ellenzéki orosz állampolgárokról. Keveset azokról, akik most próbálják elhagyni az országot. Egy orosz fotográfus dokumentálta az emigrációjának napjait, Moszkvától, Jerevánon át Grúzia irányába, budapesti úticéllal. Arcfelismerő kamerák, határátkelési kísérletek, szorongás, egy ország az izolálódás felé.

Hat évtizedes pályáját maga mögött hagyva festőművészként épít új karriert a világhírű folk- és country énekes, Joan Baez. Ami nem változott: mély elkötelezettsége a béke és a társadalmi igazságosság ügye mellett.

Milyen társadalmi nyomás nehezedik a nőkre az orosz megszállás alatt álló Ukrajnában? Fontos-e a nemi különbség a háborúban? Mit tehet egy művész a háborúban, ha nő?

A háború közepette a digitalizáció, illetve az anyagok külföldi szerverekre történő biztonsági mentése, mint a “menekültbefogadás” szimbolikus analógiája, már nem egyszerű innováció, hanem a kulturális szféra létfeltétele.

Az 1993-ban Kijevben született Lisa Bukreyeva érzékeny képeivel dokumentálta környezetét, kultúráját – most többnyire egy óvóhelyen készíti szívbemarkoló, lírai fotóit.