Hirdetés
Hirdetés
— 2022. szeptember 5.

Kizárhatják Oroszországot a nemzetközi múzeumi szervezetből, az ICOM-ból

A múzeumokat tömörítő nemzetközi szakmai szervezet, az ICOM (International Council of Museums) augusztus utolsó napjaiban megrendezett nemzetközi konferenciáján nem csupán a múzeum definícióját alkották újra.

Az orosz-ukrán konfliktus ugyanis a múzeumi és kulturális szférában is megvitatandó kérdéseket vetett fel. A prágai konferencián fogalmazta meg a szervezett több tagja, az ukrajnai tevékenységével Oroszország – aki idén nem küldött delegációt a nemzetközi szakmai eseményre –, és az orosz múzeumi szakemberek megsértették az ICOM etikai kódexét – számolt be az Artnet News.

Egy, a többnapos rendezvényt megelőző panelbeszélgetésen tíz nemzet képviselőinek részvételével arról volt szó, hol, milyen munkát végeztek a nemzeti kulturális örökség védelméért a háborúval szemben, valamint terítékre került az a kérdés is, hogy orosz múzeumi dolgozók milyen módon járultak hozzá az ukrajnai orosz invázióhoz. Az ICOM Ukrajna alelnöke, Anasztaszija Cserednyicsenko és az ukrán kulturális minisztérium képviselői Oroszországnak a nemzetközi szervezetből való kizárását követelték.

Cserednyicsenko szerint orosz múzeumi dolgozók segítséget nyújtottak az orosz erőknek az ukrán műgyűjteményekből történő illegális műtárgy-elszállításokhoz, illetve részt vettek az inváziót támogató propaganda-kiállítások szervezésében is. A múzeumi szervezet 1946-os alapítása óta még soha nem zárt ki nemzeti bizottságot, így Oroszország lehet az első nemzet, amely elveszítheti tagságát.

Az Ukrán Kulturális Alapítvány szerint eddig 450 kulturális műemlék – köztük 34 múzeum – semmisült meg vagy rongálódott meg a harcok során. A kárt szenvedett intézmények között olyan múzeumok szerepelnek, mint a mariupoli Kuindzsi Művészeti Múzeum, az Ivankiv Történelmi és Helytörténeti Múzeum, és a kijevi Babyn Yar Holokauszt Emlékközpont. A panelbeszélgetésen több prezentáció is bemutatta a orosz erők kulturális pusztítását. Többek között Kateryna Chuyeva, ukrán kulturális miniszterhelyettes és az ICOM Ukrajna elnökségi tagja vetített fotókat a biztonsági intézkedések miatt üresen álló múzeumi terekről, valamint a szentpétervári Ermitázs igazgatójának az orosz hírügynökségnek, az RG.ru-nak adott interjújából származó idézetekről.

A The Art Newspaper beszámolója a nemzetközi emberjogi szervezet, az Amnesty International kommentárjával egészítette ki a hírt. A szervezet jelentésében azt áll, maga az ukrán hadsereg is megsértette a nemzetközi humanitárius jogot azzal, hogy civil létesítményeket alakított katonai célpontokká. Az Amnesty-t széles körben bírálták a közzétett jelentésért, mert a szervezet – a kritikusok szerint –, az áldozatok felelősségre vonásával teret adott az orosz propagandának.

Az ICOM anyaszervezete a háborús konfliktus kezdete óta tisztában van az ukrán kulturális örökséget fenyegető veszélyekkel. Február 24-én, az invázió első napján közzétett nyilatkozatban ítélte el az orosz katonai agressziót. A konferencián megelőzően és az ott felmerült Oroszországgal kapcsolatos aggodalmakra válaszként egy konfliktus idején hatályos protokoll bevezetését jelentette be.

A múzeumi szervezet további lépésként, az ukrán kulturális javakkal – köztük szkíta leletekkel, kéziratokkal, festményekkel, népművészeti alkotásokkal, ritka érmékkel és vallási tárgyakkal – való kereskedelem megakadályozása ellen a következő hetekben tervezi a veszélyeztetett kulturális tárgyak vörös listájának közzétételét. A projekt a tavaly októberben kiadott, tíz délkelet-európai országra vonatkozó listát egészíti majd ki. „A kulturális örökség szándékos elpusztítása háborús bűncselekmény, és a nemzetközi bíróság előtt büntetőeljárás indítható ilyen ügyekben“ – kommentált Alberto Garlandini, az ICOM elnöke az Artnet Newsnak. 

Borítókép: The village of Novoselivka, near Chernihiv. Photo: Oleksandr Ratushniak / UNDP Ukraine / Flickr