kulturális politika

A 70-es évek művészetéből kiindulva érthetőbbé válhat saját korunk. Gondolatok a balatonfüredi Vaszary Galériában a 70-es évek elején működő, a magyar neoavantgárd művészeinek otthont adó Balatonboglári Kápolnaműterem történetét felölelő kiállítás kapcsán az akkori és a mostani alkotói közegről, valamint a…

„Az európai országok uralkodói sokáig úgy tekintettek a világ nagy részére, mint olyan helyekre, ahol csak úgy kiszolgálhatják magukat: természetes joguknak tekintették, hogy egyszerűen elvitték az ott talált műtárgyakat” – nyilatkozta Andrea Mayer osztrák kulturális államtitkár. 

“A kognitív disszonanciát kizárandó, egyre többen próbálnak normálisként tekinteni arra, ami körülvesz bennünket, egyben alkalmazkodni az új normarendszerhez. Kilátástalannak tűnik, hogy meg lehessen állítani ezt a folyamatot.” Kisspál Szabolcs képzőművész a Szabad Művészek csoport és a Ludwig Lépcső szervezői között is ott volt tíz évvel ezelőtt. Az azóta eltelt időről kérdeztük.

“Egy pillanatig sem bánom, hogy nem egyfolytában printelek és keretezek és pezsgőzöm a megnyitóimon. Jobban vagyok, mint lettem volna középosztálybeli, menő fotósként. Hasznosabb vagyok.” Csoszó Gabriella fotográfus részt vett a 2013 és 2015 közötti tiltakozásokban, és részben szervezte is azokat. FreeDoc projektje 2010 óta dokumentálja a hazai demokráciapárti demonstrációkat, a történeti kutatás, a civil szféra és a kritikus sajtó számára is értékes archívumot hozva létre.

Recep Tayyip Erdoğan múlt vasárnap megnyerte a török elnökválasztást a szavazatok 52%-ával. A török művészeti közeg most attól tart, folytatódik, sőt erősödik az őket érő nyomás. A kritikus kultúra, főként ha kurd, vagy LGBTQ művészek, vagy női művészek reprezentálják, veszélyben van az országban.

Az idegenforgalmi szezonban egy euróval emelkedik a múzeumi belépők ára az olaszországi intézményekben. Ebből a pénzből az Emilia-Romagna tartományt sújtó árvíz okozta károk nyomán megrongálódott kulturális örökségi helyszíneket támogatnák.

“A művészi szabadság olyan értelemben mindenképpen beszűkült, hogy nincs esélyegyenlőség, nincs szabad értékverseny és nagyon komolyan lecsökkentek az elérhető források.” Orbán György képzőművész a Szabad Művészek csoport tagjaként vett részt tiltakozó akciókban 2012-13-tól kezdődően, és a Ludwig Múzeum tíz évvel ezelőtti elfoglalásánál is ott volt. Most ő válaszol A mű kérdésére.

Az Andrássy úton, a KOGART egykori épületében nyílik az MBH Bank művészeti intézménye, a HAB, vagyis a Hungarian Art & Business. Öndefiníciója szerint a célja “a hazai és régiós kortárs művészeti szcéna helyzetének elősegítése” lesz.

“Az én szocializációmnak már részét képezte az a tudat, hogy bár az állandóságot hivatottak képviselni, bármikor kicsúszhat az intézmények lába alól a talaj.” – Sárai Vanda válaszol A mű körkérdésére.

Csák János kulturális és innovációs miniszter újabb öt évre kinevezte ki Fabényi Juliát, így ő marad a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója. A hírt a múzeum közölte.

„A mai helyzet azért nehéz és összetett, mert kellene találni egy olyan kiutat, amely nem egyenlő a feladással vagy a hamis kibéküléssel” – Nemes Csaba képzőművész számos tiltakozó akcióban vett részt 2013-ban, a hazai kulturális politika fordulatát jelentő évben. A mű körkérdésére válaszol, amely 2013-ról, és az azóta eltelt tíz esztendőről szól.

Éppen tíz éve, 2013 május 9-én foglalták el művészek, aktivisták és diákok tizenkét napra a budapesti Ludwig Múzeumot – legalábbis a lépcsőjét, amelyet nyitott, demokratikus fórummá alakítottak. Kisspál Szabolcs képzőművész, az akkori események egyik fő résztvevője rögtönzött akcióval emlékezett az épületfoglalásra, amely akkor hangos tiltakozó akció volt a kormányzat kulturális politikája ellen.