Hirdetés
Hirdetés
— 2023. szeptember 4.

Kubai művészek bojkottra szólítanak fel a kormányuk tartós emberijog-sértései miatt


Nyílt levélben szólítja fel a nemzetközi kulturális világot 24 kubai művész és értelmiségi, hogy ne vegyenek részt a kormány által szervezett művészeti programokon, mivel a rezsim véleményük szerint „a művészetet használja fel imázsának megmentésére.”

Kubai és kubai-amerikai művészek – mint Tania Bruguera és Coco Fusco – a múlt héten nyílt levelet írtak alá, amelyben felszólítják a nemzetközi művészeti világot, hogy összpontosítson „a kubai kormány művészekkel szembeni elnyomására, az emberi jogok tartós megsértésére és az ország humanitárius válságára”. A 24 művész, tudós és értelmiségi emellett azt is kéri a szakma nemzetközi képviselőitől, hogy bojkottálják a kubai kormány által szervezett és finanszírozott kulturális eseményeket – adta hírül a The Artnewspaper.

Fotó: cocofusco.com

Az először a Hyperallergic-ban megjelent levélben az aláírók, többek közt az ellenzéki Hamlet Lavastida és Sandra Ceballos, a kubai kulturális közélet egyéb etikai problémáit is megemlítik, például felelevenítik, hogy „a művészek, aktivisták és oknyomozó újságírók hívták fel intézmények figyelmét arra, hogy el kellene gondolkodniuk azon, helyénvaló-e a fosszilis tüzelőanyagokból, fegyvergyártásból és erősen addiktív gyógyszerekből profitáló cégektől és magánszemélyektől támogatást elfogadniuk”.

Az aláírók emellett kiemelik a közelmúltban Törökországban kibontakozó vitát Defne Ayasnak a 2024-es Isztambuli Biennálé kurátori posztjáról való elbocsátásával kapcsolatban. (A szakma által egyhangúlag megszavazott, Berlinben élő török kurátor helyett a biennálé mögött állő alapítvány mást nevezett ki a posztra, aki összeférhetlenség miatt alkalmatlan rá. A nemzetközi sajtó a lépés mögött öncenzúrát feltételez a török szcéna átpolitizált állapota miatt.) És sérelmezik, hogy a kubai hasonló válság nem kapott elég nemzetközi figyelmet, és nincs hatással a Kubával kötött kulturális nemzetközi együttműködésekre.

Raychel Carrión, a tiltakozó művészek egyike a róla készült videóban.

A 24 aláíró az államilag támogatott kulturális események bojkottjára szólít fel, utalva a közelgő, novemberben esedékes Havana Art Weekendre, amely az esemény hivatalos honlapja szerint „egy lendületes négynapos különleges rendezvény, amely Havannát a művészetrajongók és a szakemberek nemzetközi központjává avatja.”

A The Art Newspaper rákérdezett a szervezőknél, hogy kapcsolatban állnak-e a kubai kormánnyal, de a rendezvény szervezői kijelentették, hogy „a Havana Art Weekend egy független kezdeményezés, amely nem kapcsolódik a kubai kulturális minisztériumhoz és a kubai kormányhoz”. Hozzátették, hogy a közelgő eseményen „megőrzik [a Havana Art Weekend] függetlenségét azzal, hogy a programot kizárólag művészek magánstúdióiban és más nem kormányzati terekben rendezeik”. Az ország helyzetét ismerők szerint azonban minden kulturális eseményt jóvá kell hagyatni a kormányzati cenzorokkkal.

A nyílt levél aláírói eközben azt szeretnék a nemzetközi közvélménnyel megértetni, hogy a politikai elnyomás alatt létező intézmények mind kézi vezérlésűek. „Elengedhetetlen, hogy a külföldiek felismerjék, hogy a művészek elnyomását ugyanazok a kulturális bürokraták végzik, akik szívesen látják őket a szigeten, bemutatják őket bizonyos számú megbízható művésznek, és megszervezik látogatásukat az állami művészeti galériákban” – olvasható a levélben.

Az aláírók azt is hozzáteszik, hogy

„jelenleg több mint 1000 politikai fogoly tölti felháborítóan hosszú börtönbüntetését békés tiltakozásért, köztük több művésztársunk is”,

amit egyébként az Amnesty International és a Human Rights Watch is megerősít.

Az év elején Luis Manuel Otero Alcántara kubai művész és aktivista, akit Kubában börtönben tartanak, a Miami Heraldban megjelent cikkében felszólította „a világ lelkiismerettel rendelkező részét, hogy támogassák önmagunk és országunk felszabadításáért folytatott harcunkat”. Alcántarát két éve tartóztatták le, amikor kormányellenes tüntetések söpörtek végig az országban, jelenleg Guanajay-ban tartják fogva, egy Havannától délnyugatra fekvő szigorúan védett büntetés-végrehajtási intézetben.

Eközben Kubában tavaly decemberben új büntető törvénykönyvet vezettek be, amely szigorított a közösségi média cenzúrázásának szabályain.

„Az új büntető törvénykönyv előírja, hogy a kubai állampolgárok két évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók, ha a közösségi médiában a kormányt kritizálják, független kulturális tevékenységekhez külső finanszírozásban részesülnek, vagy olyan tevékenységekben vesznek részt, amelyek a kormányzati műveletekbe való beavatkozásnak tekinthetők”

– olvasható a nyílt levélben.