kultpol

Ki fogadott el ösztöndíjat? Ki állított ki egy adott intézményben? Kinek vásárolta meg a műveit egy állami gyűjtemény? Ki vállalt szerepet egy vitatott szervezet működésében? Ki maradt távol? Ki szólalt meg, és ki hallgatott? A Kulturális Együttműködési Index ezekre a kérdésekre nem morális vagy politikai, hanem strukturális nézőpontból tekint.

Lemondott hétfőn a Kunsthalle Bratislava igazgatója, Jen Kratocvhil, miután a Kulturális Minisztérium visszavonta az intézmény 2024-es művészeti és oktatási programjának finanszírozását azzal az indokkal, hogy azok veszélyeztetnék a szlovák gyerekeket.

A lengyel kormányváltás után, december 13-án kinevezett új kulturális miniszter visszavonta az idei Velencei Biennálén korábban elfogadott tervet. A tavaly kiválasztott művész szerint az új lengyel kormány döntése egyértelmű cenzúra.

“Egy pillanatig sem bánom, hogy nem egyfolytában printelek és keretezek és pezsgőzöm a megnyitóimon. Jobban vagyok, mint lettem volna középosztálybeli, menő fotósként. Hasznosabb vagyok.” Csoszó Gabriella fotográfus részt vett a 2013 és 2015 közötti tiltakozásokban, és részben szervezte is azokat. FreeDoc projektje 2010 óta dokumentálja a hazai demokráciapárti demonstrációkat, a történeti kutatás, a civil szféra és a kritikus sajtó számára is értékes archívumot hozva létre.

“A művészi szabadság olyan értelemben mindenképpen beszűkült, hogy nincs esélyegyenlőség, nincs szabad értékverseny és nagyon komolyan lecsökkentek az elérhető források.” Orbán György képzőművész a Szabad Művészek csoport tagjaként vett részt tiltakozó akciókban 2012-13-tól kezdődően, és a Ludwig Múzeum tíz évvel ezelőtti elfoglalásánál is ott volt. Most ő válaszol A mű kérdésére.

„A mai helyzet azért nehéz és összetett, mert kellene találni egy olyan kiutat, amely nem egyenlő a feladással vagy a hamis kibéküléssel” – Nemes Csaba képzőművész számos tiltakozó akcióban vett részt 2013-ban, a hazai kulturális politika fordulatát jelentő évben. A mű körkérdésére válaszol, amely 2013-ról, és az azóta eltelt tíz esztendőről szól.

Tizenkét év, több mint kétezer új vagy felújított emlékmű, zömmel emlékévek keretében. Miért kell ennyi emlékmű és mit jelent, hogy ennyi van belőlük? Mennyiség vs minőség: az elmúlt három kormányzati ciklus emlékezetpolitikája a közterek és a számok felől nézve.

Közösségi oldalán számolt be egy művész arról, hogy egy, a veszprém-balatoni kulturális fővárosi évhez tartozó program során arra próbálták rávenni, tervezett munkájából hagyjon ki bizonyos fogalmakat és kifejezéseket.

A kultúra lehet egy, de nemigen lehet egységes: párhuzamos kulturális kánonok élnek egymás mellett, és bármennyire utópisztikusan is hangzik ez mifelénk, élhetnének békében. Ám maga Demeter Szilárd is egyfajta párhuzamosságot képvisel, hiszen egyszemélyes intézményként a kulturális politika központi figurája, kultúrpolitikusi ambíciókkal.

Ez itt nem átállás vagy átállítás, hanem leszámolás. Egy társadalmi krízis tudatos előidézése. Statáriális intézkedés, amelyről pontosan lehetett tudni, kiket céloz. Vélemény.

Egy új kulturális politikai iniciatíva jegyében az államnak csak olyan kulturális terméket kellene támogatnia, amely azt az üzenetet közvetíti, hogy a világ legjobb dolga magyarnak lenni. Valamint azt is megtudhattuk, hogy a normalitás szigete vagyunk. Kultpol vezérfonalak az elmúlt hetekből.

Eddig sem volt túl sok akadálya a Fidesz – illetve, ami ugyanaz, a kormány – uralmi törekvéseinek a kultúra területén, most még kevesebb marad. Praktikusan semennyi. Mi várható akkor most, vasárnap után közép- és hosszútávon?