kortárs

Bár 2026 még alig kezdődött el, az év már most rendkívül mozgalmasnak ígérkezik. Visszatér a világ legnagyobb művészeti fesztiválja, a Velencei Biennále, és mellette New Yorktól Sydneyig számos további biennálét is megrendeznek. Hosszú ideje várt múzeumok, új vásárok, és a művészettörténet legnagyobb alakjait felvonultató, monumentális retrospektív tárlatok nyílnak az új évben.

25 fontos nemzetközi műalkotás, amelyek ebben az évben nemcsak tükröt tartottak a világnak, hanem aktívan formálták is a közbeszédet, bizonyítva: amikor a szabadság veszélybe kerül, a művészet ritkán maradhat semleges A lista elsősorban az Egyesült Államokban kiállított munkákat veszi számba.

A skót művész, akit a Walker Art Galleryben és a Manifesta 15 kiállításon bemutatott munkái alapján jelöltek a díjra, az első tanulási nehézségekkel élő alkotó, aki elnyerte az Egyesült Királyság egyik legrangosabb kortárs művészeti elismerését.

A Bródy Sándor utcában működő, néhány négyzetméteres Doxa olyan művészeti csomóponttá vált az elmúlt három évben, ahol hallgatói projektek születnek, német–magyar együttműködések indulnak, és olyan médiumok kapnak helyet, amelyek az alapító Mucsi Emese másik munkahelye, a Capa Központ fotócentrikus közegén kívül mutatkozhatnak be. A magyar képzőművészeti színtér legbefolyásosabb szereplőit számba vevő erősorrendben jelenleg a 42. helyen álló fiatal kurátor szerint a személyesből akkor lesz valódi érték, ha közérdekű jelentést hordoz. A Doxa így lett egyszerre otthon, műhely, intézmény és közösségi labor – ahol még a padlófestés is kurátori gesztussá válik.

A világ leghíresebb performanszművésze múlt hét végén töltötte be 79. születésnapját, de továbbra sem lassít: Marina Abramović új előadása egyszerre pogány rituálé, erotikus szertartás és spirituális túlélőgyakorlat, ahol több mint hetven művész idézi meg a Balkán ősi mítoszait. A művész közben online tanfolyamán arra tanít, hogy ordítsunk a semmibe, öleljünk fákat és készítsünk mágikus „energiakalapot” — mert szerinte a jelenlét ma radikálisabb tett, mint bármilyen botrány.

Jelenlévő férfitest, másképességű élet, gémeskúttal kereszteződő olajszivattyú, tengeren úszó Tajvan, mindenhol jelenlévő furcsa lények – megannyi izgalmas kiállítás az igazi novemberre.

A brit hatóságok váratlanul erős jelzést küldtek a globális műtárgypiacnak, amikor vádat emeltek a Hauser & Wirth londoni galériája ellen az Oroszországgal szembeni szankciók megsértése miatt. A brit galériát azzal vádolják, hogy egy olyan műtárgyat bocsátott rendelkezésre egy Oroszországhoz kötődő személynek, amely az ország 2022-es ukrajnai invázióját követően érvénybe lépett szankciói alá esik.

November 21-ig lehet jelentkezni, másnaptól pedig kezdeni.

A kilencvenes évek végének legendás frankhegyi technobulijain ő festette fénnyel a hegyoldalt, miközben a lemezjátszóknál is ő állt. Azóta Berkes Dorka – alias DJ Dork – egyszerre maradt DJ, light artist és festő, aki ma már a fény és a lélek kapcsolatát kutatja. Az underground techno gyökereitől a buddhista szemléletig ívelő pályája nemcsak egy korszak krónikája, hanem egy olyan nőé is, aki a zene, a vizualitás és a szellemiség határterületein teremtett saját univerzumot.

A világ művészeti fókusza lassan elmozdul: a Kelet városai már nem perifériák, hanem új kulturális központok. A közép-ázsiai Buhara a hagyományból és kézművességből épít kortárs identitást, míg Isztambul a válságok és háborúk közepette keresi a túlélés esztétikáját. A Selyemút karavánszerájai és az Aranyszarv-öböl ipari terei most ugyanarra a kérdésre felelnek: mit kezdhet a művészet a világ törékenységével – és képes-e még gyógyítani ott, ahol a politika már rég kudarcot vallott?

A szentendrei MűvészetMalom – a Ferenczy Múzeumi Centrum tagintézménye – Minduntalan című kiállítása Krasznahorkai László életművének kulcsmotívumai köré szerveződik; célja, hogy az író következetesen épülő prózájának összetettségét, kapcsolódásait, az emberi lét alapjait érintő kérdésfeltevéseit az érdeklődő látogatók számára a képzőművészettel összekapcsolva átélhetővé tegye. Az ötletgazdag kiállítás kurátorával, Szilágyi Zsófia Júliával beszélgettünk.

Október 13-án, az Őslakosok Napján váratlan, engedély nélküli művészeti akció jelent meg a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum (Met) American Wing részlegében. Tizenhét őslakos alkotó digitális beavatkozással, kiterjesztett valóság (AR) segítségével írta át a 19. századi amerikai festmények narratíváját.