kiállítás

A bécsi Kunsthistorisches Museum Szín fekete-fehérben – Josef Löwy fotográfiai forgószínpada (1888-1891) című kamarakiállítása olyan fotográfiai invenciókat mutat be, melyek elvezettek ahhoz, hogy a festmények reprodukálása új, önálló szakmává válhatott.

A fa kultúrhistóriáját, művészeti reprezentációjának történetét tekintette át az a most zárult kiállítás a Belvederében, amely az antropocén korszak küszöbén túl arról is beszélt, mit veszíthetünk, ha nem látjuk meg a fákban a saját tükörképünket.

Biztos, hogy nem csak ezeket a kiállításokat és eseményeket érdemes felkeresni 2023 -ban, a világ különböző pontjain, de ezeket biztosan. És, bár válság idején könnyen lehet, hogy tapintatlanság ilyesmit mondani, de talán nem is elérhetetlenek.

Richter a 91. évéhez közeledve, a Marian Goodman Gallery-nél töltött közel négy évtized után szánta rá magát erre a lépésre.  

A vajdasági Újvidék a litvániai Kaunas és a luxembourgi Alzette társaságában Európa Kulturális Fővárosa volt. Egy olyan országban, amely az EU felé törekszik, de ahogy a ’90-es évek délszláv háborúiból felgyógyul, most mintha távolodna is ettől a céltól. Benyomások az újvidéki EKF-projektről, jóval Pécs után, nem sokkal Veszprém előtt.

Bukta Imre a magyar képzőművészet legeredetibb alkotói közé tartozik, sajátos alkotói életúttal, speciális témakörrel. Tíz éve, a 60. születésnapjára, még éppen az MMA hatalomátvétele előtt rendezett kiállítása a Műcsarnokban az intézmény egyik legmagasabb látogatószámát produkálta, mégis keserű ízt hagyott mind a kiállító mind a kurátor szájában. Most mindketten megszólalnak.

„Merüljön el a hiperrealizmus zavarbaejtő univerzumában” – szólítja fel látogatóit a párizsi Museé Maillol, mely különleges nyitvatartást is biztosít, hogy a több valósághű aktszobrot is bemutató, Hiperrealizmus című kiállítását maga a közönség is meztelenül tekinthesse meg.

Nagyszabású, számtalan utat megnyitó kiállítás, amely fordulatot jelez alkotója pályáján. Dezső Tamás eddigi munkásságát a sajtófotó és a dokumentarista fotográfia határozta meg. Új korszaka következetesen gondolkodó művész profilját körvonalazza, aki képes a radikális váltásra, művészetről alkotott felfogásmódja, identitása gyökeres átalakítására.

Megnyílt és február 19-ig látható a Szépművészetiben az európai művészet történetének egyik legkiemelkedőbb mestere, El Greco életművét átfogóan bemutató kiállítást. A csaknem hetven művet bemutató kiállításon a látogatók több mint félszáz alkotást láthatnak a spanyol-krétai mestertől.

Félelmetes belegondolni, hogy mennyi mindent nem tudunk befolyásolni. Csontó Lajos képein figyelemre sem méltatott apróságokra irányul a figyelem. Mozzanatok, esetlegességek, egybeesések, amelyek új események láncolatát indíthatják el, de legtöbbször nem indítanak el semmit. Felidéznek viszont valamit, ami nem más, mint a múló idő.

„A műveket végigböngészve kiviláglik: a sok esetben rettegett vagy épp idealizált mesterséges intelligenciák leginkább saját rossz tulajdonságainkat tükrözik; így valójában nem is a technológiai fejlődéstől félünk, hanem attól, hogy az MI épp olyan előítéletes és gyarló lesz, mint az ember” – Sárai Vanda írása.

Máli Fanni a fotográfus szerepkörével foglalkozik, sorozatának témája a beilleszkedés, az a folyamat, ahogy idegenből partnerré válik egy cigány közösségben. Képei dilemmáznak, a fotográfust mutatják, ahogy keresi a helyét, kötődni próbál, ad és elvesz; a cigánycsaládétól eltérő státuszát jelzi, majd háttérbe szorítja, a különböző kulturális terek között utazik.