ökológia

A Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Élőhely című kiállítása mintegy 60 műtárgy segítségével vizsgálja a természethez való viszony alakulását a 19. század végétől napjainkig. A kiállítás kurátorai: Harangozó Katalin, Major Sára, Petrányi Zsolt és Tarr Linda Alexandra – közülük Petrányi Zsoltot kérdeztük a munkáról.

A rendkívül magas kort megért, külföldön világsztárrá lett, a képzőművészetbe radikálisan újat hozó női alkotóink között – a 97 éves korában elhunyt Reigl Judit és 99 évesen távozott Molnár Vera mellett – tartjuk számon a New Yorkban élő 94 éves Agnes Denest. A költészet, természet, művészet, matematika, filozófia, jövőkutatás iránt egyformán érdeklődő, s ezeket lenyűgöző alkotásokban egyesítő polihisztor Denest profetikus munkái miatt több amerikai kritikus Leonardóhoz hasonlította.

A fenntartható fejlődés jelszava alatt most a Montana állambeli Bozemanban hozza létre újra Agnes Denes híres Wheatfield című land art munkáját, melynek eredeti változatát Manhattan déli részén ültette el 1982-ben, meghökkentő búzamezőt teremtve a felhőkarcolók közé. A munka egy harmadik változatát a nyáron Bázelben is meg lehet tekinteni.

Az apró, pettyes kék gekkók egy új faját Vincent van Goghról nevezték el, mivel színezete a kutatókat az impresszionista mester Csillagos éj című 1889-as festményére emlékeztette.

Demény Ferenc Zoltán halászati kutató, Guba Sándor építész és Illés Zsófia Szonja multidiszciplináris alkotó közös projektje az egykor népszerű böjti eledel, a csíkos káposzta egyik hozzávalója, a vékony, kistestű réti csíkhal köré épül. A valaha a piacokon hordószámra árult, mára szinte kihalt védett faj különleges élőhelyei, a lápok és árterek szintén védettek vagy fokozatosan válnak védetté. Beszélgetésünkből kiderül, hogyan jelent mindez inspirációt a művészet számára.

A fajok tömeges pusztulása és a globális felmelegedés lokálisan lehatárolhatatlan, kísérteties zónaként mindnyájunkat fenyeget.
Horváth Márk filozófus írása Dezső Tamás művéről.

Ökológiai-kulturális program-parádé zajlott augusztus utolsó hétvégéjén Tihanyban és Örvényesen, ahol művészek, természettudósok, néprajzosok és gazdálkodók, a Balaton jövőjének biztosítása érdekében tett összefogásába lehetett betekintést nyerni. Képeink az idén másodszorra megszervezett Balatorium rendezvényeiről.

Tomás Saraceno a Serpentine Galleries-ben és a környéken bemutatott méhsejtszerű szerkezeteit a Kensington Gardensben élő állatok vették birtokba.

A Föld legnagyobb ismert állata, a kék bálna néhány évtizede a kihalás szélén állt, azonban a bálnavadászat 1966-os betiltása óta egyre népesebb generációikat figyelték meg a tengerbiológusok. Ezt a reménykeltő fejleményt dokumentálja egy most tavasszal elkészült 45 perces film, melyet egyelőre az Egyesült Államok mozijaiban és természettudományi múzeumaiban vetítenek.

Szipőcs Krisztina, Molnár Ágnes Éva, Mező János, Parászka Boróka és Bagi Zsolt – azaz egy múzeumi szakember, egy művész, egy környzetvédő, egy újságíró és egy filozófus válaszolt kérdésünkre.

Balaton Detox és Balatorium Air címszavak alatt folynak és folytak az őszi művészeti munkálatok Veszprémben és környékén az éber Balaton-tudatért.